Új helyszínen, új művészeti ág mutatkozott be az idei II. Hungarian Circus Talent Fesztiválon: a Fővárosi Nagycirkusz lovardájában bizonyíthatták tehetségüket a lovasakrobata versenyzők.
Az immár második alkalommal megrendezett Állati Kör Szakmai Fórum témája a lovak világa volt. Első alkalommal a hazánkban is egyre népszerűbb szánhúzó kutyáké volt a főszerep, ez alkalommal pedig a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepét vettük górcső alá. A 18. századtól kezdve jelen voltak a cirkusz világában az állatok és az emlékezetben a modern cirkusz atyjaként számontartott Philip Astley-nek köszönhetően a lovak. Az „Állati Kör” Szakmai Fórum célja nem az, hogy választ adjon arra a kérdésre, van vagy nincs létjogosultsága az állatok jelenlétének a cirkuszban, sokkal inkább arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a harmonikus ember-állat kapcsolatnak az élet bármilyen területén van létjogosultsága, ebben a kérdésben adunk jó példákat és gyakorlatokat, bemutatunk olyan embereket, akiknek személyes elhivatottsága és az állatokkal való sok évtizedes közös munkája példaértékű. A Szakmai Fórum az állatok értékeire, a felelős állattartásra, az ember-állat kapcsolatra helyezi a hangsúlyt. A fórum minden alkalommal az aktuális cirkuszi előadásban szereplő állatfaj vagy hozzá kapcsolódó téma köré szerveződik, gyakorlati és elméleti szakértők bevonásával tárja fel az ember-állat kapcsolat sokszínűségét, mutatja be a kiválasztott állatot, minél több oldalról. Az Állati Kör Szakmai Fórum nemcsak egy rendezvény, hanem egy lehetőség, hogy jobban megismerjük a környezetünkben élő állatokat, közösen gondolkodjunk és cselekedjünk az állatokért. Sorozatunk szemléletformáló céllal indult, hogy meg tudjuk mutatni: a velünk élő és velünk együtt dolgozó állatok kreatív társaink, egy produkció az emberi művészet és az állati ötletesség közös halmazában jön létre, a modern cirkusz az ember és az állat harmonikus együttműködésének gyümölcse, ez pedig pozitív példa annak a több százezer nézőnek, aki minden évben ellátogat hozzánk. És talán a legfontosabb üzenet: az állatok örömüket lelik az emberrel közös tevékenységben, a különböző feladatok közös és harmonikus elvégzésében. A szakmai fórumot megnyitó beszédében Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója kiemelte, hogy a cirkusz nem az a hely, ahol az állatokat bántják; a cirkusz az a hely, ahol szeretik az állatokat. Az artistaművészek generációról-generációra átadott tudásuk segítségével megoszthatjuk a mindenkivel és főleg a fiatalokkal, a jövő nemzedékével a felelős állattartás, az állatok szeretetének fontosságát. A főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon több családban van háziállat, mint amennyi gyereket nevelnek. Közös felelősségünk, hogy megtanítsunk mindenkit arra, mekkora felelősség egy állattal életközösséget létrehozni. Ennek jó példája az – mondta Fekete Péter –, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ cinkotai telephelyén egy nap leforgása alatt építettünk fel befogadó helyet azért, hogy a gyömrői állatmenhelyről kilenc örökbefogadásra váró kutyának biztosítsunk átmeneti otthont, közülük kettőnek pedig már sikerült is szerető családot találnunk. A bevezető után Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgjának konferálásával kezdetét vette a minden szempontból színes és sokrétű program. A szakmai fórum felkért előadói saját szakterületeik tudásának és tapasztalatainak esszenciáját mutatták be az állatokhoz fűződő viszonyukat, az ember-állat összhangot, és a felelős állattartás legfontosabb szempontjait. Elsőként Richter Flórián, Hortobágyi Károly-díjas és Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett magyar artistaművész, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst és Arany Bohóc-díjas lovasakrobatája válaszolt Fekete Péter kérdéseire. „A produkciók sikerei a lovak testi és mentális egészségétől is nagyban függenek, ezért rendkívül fontos, hogy az állatok jól érezzék magukat. Ez egy életre szóló, hosszú távú kapcsolat. Ezt érdemes annak is figyelembe vennie, aki otthonában háziállatot tart” – mondta Richter Flórián, aki lányával, Richter Angelinával már javában készül a 2026-ban megrendezésre kerülő Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválra, ahova mindketten meghívást kaptak. „Hatalmas öröm és megtiszteltetés, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban a Cirkuszherceg című előadásban léphetek a porondra édesapámmal közös szabadidomítás és egyéni lovas posta produkciómmal. Mindent beleadunk, hogy méltón képviselhessük a magyarokat Monte- Carlóban!” – tette hozzá Richter Angelina, a Guinness-rekorder lovasakrobata. Szabó Emese Hajnalka lovastréner és lovascoach, LPM & P mester tréner elmondta: Az állatasszisztált tréningek és coaching programok az állatok segítségével járulnak hozzá az emberek mentális és fizikai problémáinak kezeléséhez. A programok speciálisan kiképzett állatokkal, leggyakrabban lovakkal és kutyákkal, sőt birkákkal is folynak. A cél az, hogy a résztvevők megismerjék és megértsék az állatok viselkedését, és ezen keresztül segítsenek az életükben felmerülő akadályok leküzdésében. „Az már a mi felelősségünk, hogy egy-egy tréning után az állatok jó közérzetéről gondoskodjunk, és a foglalkozásokon részt vevő lovaknak, kutyáknak, állatoknak is biztosítsuk a rekreációt, feltöltődést” – tette hozzá. „Testbeszédre alapozva, egyértelmű jelzésekkel, nagy-nagy türelemmel és bármilyen kényszerítő eszköz nélkül rávenni az állatokat, hogy megtegyék azt, amit a lovas szeretne, ez a szabadidomítás” – mondta Tászler Melinda, aki súlyos lovasbalesetét követően fél szemére megvakult, és a bal oldala időlegesen lebénult. A szabadidomító lovasedző azonban másfél év rehabilitáció után visszatért szeretett állataihoz, és Morti nevű, ugyancsak félig vak pónijával járják az országot egy kedves, kalózos produkcióval. A show-műsoraikat egy beavató szakmai előadás egészítik ki, melyben megmutatják az emberéllat összhang mikéntjét és hogyanjait, azaz felelősségteljes állattartás fontosságát. A szakmai fórum keretében a manézsban tartott bemutatóján Tászler Melinda felhívta a figyelmet arra is, hogy állatokat tanítani csakis nyugodtan, következetesen, türelemmel és szeretettel, az állat habitusára, hangulatára és reakcióira figyelve lehet. Következő előadónk Dallos Gyula Európa-bajnoki bronzérmes és 25-szörös magyar bajnok díjlovas, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével elismert, örökös magyar bajnok, mesteredző, egyetemi lovas tanár, a Honvédelmi Minisztérium magyar katonai lovaskultúráért és lovassportért felelős miniszteri biztosa volt. „Csakis a ló szeretetével és tiszteletével lehet együtt dolgozni velük. Nekünk a Kárpát-medencében erre különösen kell figyelnünk, hiszen itt a ló különösképpen a szabadság és az összetartozás jelképe. A versenysport a ló és ember közötti kapcsolat no plus ultrája, hiszen egy verseny egy magas szintű együttműködés ló és lovas között, mely eredménnyel mérhető, értéket teremtő esztétikai látványosság” – mondta, majd így folytatta: „A lovat nem lehet kényszeríteni, a ló sokkal erősebb nálunk. A lovat késztetni szabad csak. A ló fejével való gondolkodás képessége az, ami lehetőséget ad az embernek, hogy a lehető legmagasabb szinten élje meg az adott feladatot. Ez a lóval való foglalkozás művészete.” A Dallos-család tagjai három generáción át és 28 éve az egyéni felnőtt magyar bajnoki címek birtokosaként – hisz Dallos Gyula lánya, Dallos Zsófia is háromszoros magyar bajnok és a közönség soraiban ülő unoka is volt már korosztályos országos bajnok – úgy gondolják, hogy a fiatalokat a ló általi tréningezéssel az életre nevelik, hiszen így tudják a fiatalokat visszahozni a természet értékeihez. Lánya, Dallos Zsófia lovas …
A cirkuszrajongók közül valószínűleg sokan álmodoznak arról, milyen lehet a porondon artistaként fellépni, egy műsor részesévé válni. Cirkusztörténészként nem voltam ezzel másként én sem, és álmom végül teljesült. Azonban azt nem sejtettem, hogy erre életem egyik nehéz, embert próbáló szakaszában kerül sor. 2025. február 9-én, a Fővárosi Nagycirkusz szakmai bemutatóját követően, lélegeztetőgépemmel együtt a magasba emelkedtem egy speciális karikán, hogy az óriásszemaforon egyensúlyozva Simet László Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével és a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művész egy virágcsokorral köszöntsön.
A nagy sikerre való tekintettel immár második alkalommal kerül megrendezésre a Hungária Művésztelepen a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia, valamint a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola közös rendezvénye, a MANÉZS- II. HUNGARIAN CIRCUS TALENT FESZTIVÁL 2025. március 8. és 9-én, amelyet a magyar cirkuszművészet népszerűsítésére, a cirkuszművészet területén felbukkanó tehetségek felfedezésére és támogatására, a műkedvelő cirkuszművészeti közösségek, klubok és egyesületek szakmai támogatására hívott életre a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ valamint a magyar professzionális artistaművészeti képzőhelyek. A márciusi versenyt megelőzően a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Baross Imre Artista és Előadó-művészeti Akadémia, valamint Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskola munkatársai az amatőr klubok edzés helyszíneire személyesen látogatnak el és segítik a versenyzőket a produkciók tökéletesítésében az ország minden pontján.A versenyt követően a legjobbak – a tavalyihoz hasonlóan – a GYŐZTESEK GÁLÁJA elnevezésű rendezvény keretein belül mutathatják meg tehetségüket a Fővárosi Nagycirkuszban 2025. április 23-án.
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából idén március 13-án, 15 órakor ünnepi díszelőadáson adják át a cirkuszművészet legjobbjait elismerő Porond Ifjú Csillaga és Tihany Életműdíjakat. A Fővárosi Nagycirkusz „Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadásának első tíz percében jelentik be, idén kik részesülhetnek a rangos cirkuszművészeti díjakban. A magyar cirkuszművészek által 1993-ban alapított Porond Ifjú Csillaga elismeréssel azokat a kiemelkedően tehetséges fiatal artistaművészeket tüntetik ki, akik a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ, a Fővárosi Nagycirkusz vagy a magyar cirkuszművészet szempontjából nemzetközileg is elismerésre méltó, kivételes teljesítményt érnek el. A díjat évente egy fő, vagy egy artista csoport kaphatja meg. A rézből készült, bohócot formáló műalkotás Feldman László műve. A díszelőadáson sor kerül a Tihany Életmű-díjak átadására is. A múlt század talán leghíresebb magyar származású cirkuszművésze és cirkuszigazgatója, a Dél-Amerikába kivándorolt „Tihany” (Czeisler Ferenc) tiszteletére alapított életműdíjat 2016 óta adják át olyan kiváló, tapasztalt artistaművészeknek, akik egész életükben a magyar cirkuszművészet hírnevének öregbítésén dolgoztak. Az Életműdíjjal Czeisler Ferencre – művésznevén „Tihany” -ra, azaz az artistavilág atyjára emlékezünk. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ számára megtiszteltetést jelent, hogy az idei évben a Tihany Életmű-díjat Catherine Czeisler, Czeisler Ferenc unokája személyesen adja át a díjazott számára a díszelőadáson. A magyar cirkuszművészet a világ élvonalába tartozik. Artistaművészeink hosszú évtizedek óta kulturális nagykövetekként, kimagasló sikereket aratva lépnek fel a világ legnívósabb cirkuszaiban, színházaiban, varietéiben, valamint kulturális eseményeken. A magyar artistaművészek elsőrangú munkásságát a közönség és a cirkuszművészeti szakma itthon és világszerte elismeréssel jutalmazza. Az ünnepi díszelőadás szünetében, 16 órakor ismét villámkiállítást rendezünk Czeisler Ferenc tiszteletére. Bemutatunk egy filmösszeállítást és két eredeti kosztümöt a Tihany Cirkusz igazgatójához kapcsolódóan. A villámkiállítás címe: „Czeisler Ferenc és a varázslatos Tihany Cirkusz, Circus Museum Flash N. 004.” Várunk mindenkit szeretettel!
Kedves Artistaművészek! Bizonyára már sokan láttátok, hogy megújult a Fővárosi Nagycirkusz emeleti aulája és állandó kiállítása: új portrékat, filmeket, emléktárgyakat tettünk ki, mert azt szeretnénk, hogy az új aranyozott festésű falak csakis Rólatok, azaz a magyar artistaművészek világraszóló sikereiről szóljanak! Hatalmas munkába fogtunk: összegyűjtjük az elmúlt évtizedek valamennyi külföldi cirkuszfesztiváljának magyar fesztiválgyőztesét, hogy e fényes sikerekben gazdag időszak hőseinek és hősnőinek nevét méltó módon megoszthassuk a közönségünkkel a Győztesek Falán! Kérünk titeket, hogy segítsétek munkánkat, és küldjetek számunkra információkat saját magatok vagy általatok ismert magyar artisták fesztivál sikereiről. Amennyiben bárki bármikor bármilyen külföldi cirkuszfesztiválon ARANY vagy EZÜST vagy BRONZ díjat nyert, arról ezeket az információkat kérjük szépen: fesztivál pontos neve (eredeti nyelven és/vagy angolul és/vagy magyarul) a fesztivál helyszíne (ország, város) és dátuma (legalább az évszám) a díj pontos megnevezése és fokozata a díjazott neve (amennyiben duó vagy csoport nyert, akkor a csoport neve mellett a tagok neve is) és zsánere egy fotó (a legjobb egy olyan fotó lenne, amelyen a fesztiválon vagy a díjátadó gálán készült – ha éppen nincs ilyen, akkor egy másik vagy mostani portréfotó is tökéletes) Kérünk titeket, hogy küldjétek el nekünk a díj vagy oklevél digitális változatát (szkennelt kép vagy fotó), illetve bármilyen további ehhez kapcsolódó anyagot (pl. sajtóhír, napilapos megjelenések, fotók, videófilm stb.)! Ezt mi feldolgozzuk és a későbbiekben elérhetővé és kutathatóvá tesszük a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumban. A fotók, dokumentumok, VHS kazetták digitalizálásában tudunk segíteni – keressétek bizalommal Joó Emese múzeumvezetőt vagy Kerülő Tünde muzeológus munkatársunkat a museum@circus.hu mailcímen vagy a +36 1 322 5643 cirkuszmúzeumi telefonszámon. A múlt tisztelete nélkül nem lehet jövőt építeni! Kérünk titeket, hogy olyan magyar artistaművészek egykori sikereit és győzelmeit is juttassátok el hozzánk, akik már nem lehetnek köztünk! Szeretnénk, hogy emlékük megmaradjon – a közönségünk és az utókor szívében is! Mi a magyar érmesek adatbázisát és a Győztesek Falának képeit folyamatosan frissítjük! A cirkusztörténet-kutatás szempontjából fontosak a KÜLÖNDÍJAK és más elismerések (pl. Guinness-rekordok) is, ezért kérünk Titeket, hogy az ezekkel kapcsolatos információkat is juttassátok el hozzánk! Várjuk jelentkezéseteket 2025. március 14-ig a museum@circus.hu e-mailcímen, a +36 1 322 5643 cirkuszmúzeumi telefonszámon, a +36 20 4124 4344 mobilszámon, vagy a Fővárosi Nagycirkusz postacímén: 1146 Budapest, Állatkerti körút 12/a.
\”CIRCUSCHOOL – The Greatest Hits Show\” A Baross Imre Artista- és Előadó-művészeti Akadémia sodró lendületű show műsora hamarosan látható lesz a Fővárosi Nagycirkuszban! Bűntény tartja lázban a Cirkuszfesztivál résztvevőit, a szerelmek városában, Párizsban. Vajon ki lehet az elkövető? Lehetetlen küldetésen Charlie és angyalai! Izgalom – Cirkusz – Élmény! A magyar artistaművészet hét évtizedes múltra visszatekintő utánpótlás bázisának legkarakteresebb, immár nemzetközi fesztiválokon is nagy sikerrel szereplő ifjú tehetségei mutatkoznak be a sodró lendületű show műsorban. 2025-ben kizárólag e két estén láthatja a Fővárosi Nagycirkusz közönsége a két részes, egyedi szerkesztésű varieté gálaelőadást, amely ünnepi csokorba gyűjti a nemzetközi karrier előtt álló produkciókat, melyek többségét, ez évben, csak most láthatja a hazai porondon a Fővárosi Nagycirkusz közönsége! Várunk mindenkit szeretettel március 19-20-án 18.00 órakor a Fővárosi Nagycirkuszban!
A „Cirkuszherceg- Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadás díszbemutatóját követően valóra vált egy régóta dédelgetett álom. Szonday Szandra cirkuszkutató, muzeológus, költő és művész, a cirkuszi tudományos tár alapító munkatársa Irina asztronautaként az égbe emelkedhetett. A Meg vagyok húzatva?! című könyv szerzője és a Szívesnapló című blog írója ritka genetikai betegségben szenved. A Marfan-szindróma legjellegzetesebb tünetei a vázrendszeri eltérések, ám mégis a betegek életére a súlyos szív- és érrendszeri elváltozások jelentik a legnagyobb veszélyt. Kollégánk tavaly nyár óta állandó gépi lélegeztetésre szorul. Simet Lászlót, a Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művészt, artistaművészt is megindította Szonday Szandra élettörténete. Így kerülhetett sor a kupolában a muzeológus és az artistaművész varázslatos találkozására, amelyre nagy valószínűséggel még soha, sehol nem volt példa a világon. Szonday Szandrát kollégáink beültették és bekötötték egy óriás karikába, amelynek segítségével felhúzták a magasba, hogy ott, az óriás szemafor legfelső pontján adhasson át neki a világhírű artistaművész egy virágcsokrot születésnapja alkalmából. A rendkívüli produkció során Simet László artistaművész súlyos bokatörését követő felépülése óta első alkalommal állt meg biztosítókötél nélkül, fél lábon a halálkereket és a magasdrót-számot ötvöző, 8 méter magas forgó rekvizit legfelső csúcsán, miközben a kupolában, a karikában ülő Szonday Szandra muzeológusnak átadta az ajándékot. „A betegség felszabadít!” – vallja a sokoldalú művésznő és kutató, aki hivatásának érzi azt is, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete, miszerint mindannyian mások vagyunk és mégsem vagyunk mások; hogy betegségünkből erőt is meríthetünk. hiszen rengeteg tapasztalatot, ismeretet nyerhetünk bajainkból, általa jobban megismerhetjük magunkat és a világot, elfogadóbbá válhatunk és másként értékelünk dolgokat.” „Irina alakja olyan volt nekem most, mint egy őrangyal, aki segítségemre siet; én teremtettem ezt az angyalt magamnak, hogy a hónom alá nyúljon, szárnyakat kölcsönözzön és felemeljen, Münchhausen báróvá váltam, aki saját magát húzza ki a mocsárból a hajánál fogva. „- mondta Szonday Szandra. Simet László artistaművész úgy fogalmazott: „Rendkívül megható pillanatot élhettünk át. Biztos vagyok abban, hogy ez a különleges produkció mindannyiunk számára maradandó élményt jelent.” A különleges eseményen Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója köszöntötte az ünnepeltet. A társulat összes tagja elismerését és csodálatát fejezte ki ahhoz a galaktikusan végtelen derűhöz, amellyel Szandra mindannyiunkat pozitív energiákkal tölt fel, inspirál és példát mutat a cirkuszkutatási munkában, a művészi kreativitásban és a személyes baráti kapcsolatokban egyaránt.
A Fővárosi Nagycirkusz új kezdeményezése, az Állati Kör Szakmai Fórum egy olyan eseménysorozat, ami az állatok értékeire, a felelős állattartásra, az ember-állat kapcsolatra hívja fel a figyelmet. A Fórum minden alkalommal az aktuális cirkuszi előadásban szereplő állatfaj vagy hozzá kapcsolódó téma köré szerveződik, és szakértők bevonásával tárja fel az ember-állat kapcsolat sokszínűségét. Első alkalommal a nálunk is egyre népszerűbb szánhúzó kutyáké volt a főszerep. A Fórum második témája a lovak világa, amely során kiemelt szerepet kap az állatjólét, a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepe. Sorozatunk szemléletformáló céllal indult, hogy meg tudjuk mutatni: a velünk dolgozó és élő állatok kreatív társaink, egy produkció az emberi művészet és az állati ötletesség közös halmazában jön létre, a modern cirkusz az ember és az állat harmonikus együttműködésének gyümölcse, ez pedig pozitív példa annak a több százezer nézőnek, aki minden évben ellátogat hozzánk. Az Állati Kör Szakmai Fórum nemcsak egy rendezvény, hanem egy lehetőség, hogy jobban megismerjük a környezetünkben élő állatokat, közösen gondolkodjunk és cselekedjünk az állatokért. Meghívott előadók: Abayné Dr. Hamar Enikő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja Dallos Gyula, Európa-bajnoki bronzérmes és 25-szörös magyar bajnok díjlovas, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével elismert, örökös magyar bajnok, mesteredző, egyetemi lovas tanár, a Honvédelmi Minisztérium magyar katonai lovaskultúráért és lovassportért felelős miniszteri biztosa Dallos Zsófia, lovas, szakedző, 5-szörös Ifjúsági, 2-szeres Junior és 3-szoros Felnőtt Magyar Bajnok díjlovas Pénzes Gábor, lovas huszár főhadnagy, Budapest Helyőrség Dandár gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály Richter Angelina, Guinness-rekorder cirkuszművész, lovasakrobata Richter Flórián, Hortobágyi Károly-díjas és Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett magyar artistaművész, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst és Arany Bohóc-díjas lovasakrobata Spitzner Ádám, állatorvos Szabó Emese Hajnalka, lovas tréner és lovas coach, LPM&P mester-tréner Tászler Melinda, szabadidomító lovasedző Időpont: 2025.március 1. (szombat) 18:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz (1146 Budapest, Állatkerti körút 12/a)
A Fővárosi Nagycirkusz havi műsoros pódiumbeszélgetésének, az ARTista Café következő alkalmának témája a 19. századi magyarországi cirkuszélet, valamint a cirkuszrajongó Jókai Mór lesz. Idén ünnepeljük az egyik legnagyobb magyar író, Jókai Mór születésének 200-dik évfordulóját. Jókai nagy történelmi regényeit mindenki ismeri, de azt már kevesebben tudják, hogy nagy cirkuszrajongó is volt, rendszeresen látogatta a cirkuszi mutatványosokat, és a korszak számos cirkuszi figuráját is beemelte regényeibe és különböző írásaiba. A februári ARTista Café alkalmával nézőink betekintést kaphatnak a 19. század második felének színes cirkuszi világába, a Városliget mai szemmel már vadregényes miliőjébe és a kor mindenféle rendű és rangú mutatványosainak kalandos életébe. Ezt követően pedig olyan rég elfelejtett Jókai Mór és kortársai által írt irodalmi szövegeket porolunk le, amelyek bemutatják a korszak cirkuszi figuráit, a cirkuszosok és mutatványosok romantikus életét. A program második felében pedig azt járjuk körül, kik és milyen módon állították színpadra Jókai műveit, miért kerülte el nagyrészt legnagyobb írónk a színpadokat, de miért támadt fel mégis a Fővárosi Nagycirkusz porondján a 2022-ben bemutatott Melyiket a 9 közül? című cirkuszi előadásunkban. A cirkuszi Jókai-adaptáció alkotóival és avatott színházi emberekkel megvizsgáljuk, hogyan lehetett egy nagy sikerű előadást létrehozni egy majdnem két évszázados novella alapján? Időpont: 2025. február 20. (csütörtök) 18:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz – Budapest, 1146, Állatkerti krt. 12/a A beszélgetés résztvevői: Almássy Balázs irodalmár Balogh Tibor színházi szakíró, dramaturg Perczel Olivér társadalomtörténész Szonday Szandra cirkusztörténész Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója és a Melyiket a 9 közül? rendezője A beszélgetést Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja vezeti. A pódiumbeszélgetést énekes és cirkuszi műsorszámok színesítik Szomor György és Misurák Tünde, valamint a Cirkuszherceg című műsorunk artistáinak előadásában.
