Instagram Facebook Youtube Tiktok Linkedin-in
Jegyvásárlás
Jegyvásárlás

Ujjé a ligetben...

A Fővárosi Nagycirkusz története

2026

2026. június 13-án 11 és 15 órakor egyedülálló autizmusbarát cirkuszi előadásokra került sor a Fővárosi Nagycirkuszban, a projekt a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány szakembereivel együttműködve jött létre. A „Mirázs” című produkcióhoz előzetes felkészítő anyagok, virtuális épületbejárás, helyszíni tájékoztatás, szenzoros zsákok, pihenőszoba és élményfeldolgozó füzet is készült, hogy az autista gyermekek és felnőttek, valamint más érzékenyebb látogatók számára is akadálymentesen váljon átélhetővé a cirkusz élménye.

Urbán Ádám színes fotóján egy gyermek és édesanyja figyeli képernyőn az előadást a nézőtér mellett kialakított pihenőszobában.

2026
Urbán Ádám színes fotóján a „Ringlispíl” előadás egyik jelenete látható a porond közepén körhintával, körülötte lovas huszárokkal, népviseletet viselő táncosokkal és artistákkal.

A „Fesztivál Plusz – Győztesek Gálája” című előadás után áprilisban mutatták be a „Ringlispíl” című műsort, melyben egy hatalmas, valódi körhinta költözött a porondra. Az előadás fiatal magyar artistáknak nyújtott bemutatkozási lehetőséget.

Ezt követően, a nyári időszakban a Kazanyi Állami Cirkusz vendégelőadását láthatta a közönség. A „Mirázs – Örökség” című produkcióban cirkuszművészet, zene és tánc különleges egységben fonódott össze, és különböző népek legendái és mítoszai elevenedtek meg látványos kosztümök és díszletelemek segítségével.

Urbán Ádám színes fotóján a „Ringlispíl” előadás egyik jelenete látható a porond közepén körhintával, körülötte lovas huszárokkal, népviseletet viselő táncosokkal és artistákkal.

2026

Január 9-én debütált a Fővárosi Nagycirkusz állatvédelmi szakmai fóruma „Állati Kör” címmel. Az eseménysorozat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az állatok értékeire, a felelős állattartás fontosságára, valamint bemutassa a szakterületek sokszínűségét. Az első alkalom a szánhúzó kutyák világát állította a középpontba. A rendezvény a cirkuszi szakma, a tudomány és a civil szféra képviselőinek teremt lehetőséget a közös gondolkodásra, inspirálódásra és párbeszédre. Urbán Ádám fotóján a „Karácsonyi CsodaShow” című műsor fellépője, Jennifer Saabel látható szánhúzó kutyáival.

Január 11-én, a 15. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál idején nyitotta meg kapuit első nagyszabású nemzetközi cirkusztörténeti kiállításunk „Csodálatos cirkuszvilág” címmel, ahol először voltak láthatóak együtt a nemzetközi cirkuszi örökség legkiválóbb külföldi gyűjteményei és múzeumai, a magyar artistaművészek és cirkuszi dinasztiák relikviái, a cirkuszi képzőművészet és filmművészet jeles alkotásai, fényképek, dokumentumok, kosztümök, makettek és élethű installációk. A kiállítás interaktív programjaival február 29-ig várta a közönséget. Urbán Ádám fotóján a kiállítás központi része látható. Itt került sor a megnyitón a nemzetközi kiállítópartnerek részvételével egy nemzetközi cirkuszi örökségvédelmi együttműködési megállapodás aláírására.

Ősszel megkezdődtek a Cirkuszi Mentorprogram előkészületei Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója kezdeményezésére, Horty Andrea vezetésével. A program célkitűzése a cirkuszművészeti zsánereket űző, amatőr, önszerveződő klubok, egyesületek felkutatása, hálózatba rendezése, munkájuk támogatása és a tehetségkutatás. A program 2024 óta a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) által életre hívott Petőfi Kulturális Program részeként működik, valamint útjára indult a „Talent Fesztivál – Vár a manézs!” tehetségkutató rendezvény is.  Mára közel 300 klub és egyesület csatlakozott a mentorprogramhoz, ezáltal több mint 10 ezer növendék vehetett részt ingyenes cirkuszi foglalkozásokon.

Április 15-én először történt meg, hogy egy ember drótkötélen sétálva átkelt a Duna budapesti szakasza fölött. Simet László artistaművész 300 métert tett meg 30 méteres magasságban egy 22 milliméter vastagságú drótkötélen. A történelmi jelentőségű eseményre a 10. Nemzetközi Színházi Olimpia nyitóünnepségén, Budapest egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódva került sor Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója rendezésében. Az egyedülálló produkcióra a Fővárosi Nagycirkusz stábja hónapok óta készült. Urbán Ádám fotóján jól látható az a 3 uszályhajó, amelyen állva összehangolt munkával 20 ember segített megfeszíteni a drótkötelet.

Ismét Fekete Péter lett a Fővárosi Nagycirkusz és fenntartó intézménye, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. főigazgatója.

November 10-én ünnepélyes keretek között hivatalosan is létrejött a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum. A cirkusz új Tudományos tárának vezetője Joó Emese etnográfus, főmuzeológus lett. Farkas Melinda fotóján az látható, ahogy a könyvtár ezredik kötete egy különleges produkció részeként felkerült a 6 méter magas cirkuszi könyvespolc legfelső polcára: Dimitrii Markin és édesapja, Roman Markin orosz artistaművészek látványos perzs-számukban emelték fel oda.  A folyamatosan bővülő állományhoz olyan nemzetközi partnerek járultak hozzá, mint Dr. Alain Frére cirkusztörténész, gyűjtő.

Július 2-án nyílt meg a „CIRCUS FLOW Cirkusz – Művészet – Alkotás” című kortárs művészeti tárlat a visegrádi Duna Event rendezvényhajón, amely egyedülálló válogatást nyújtott a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. 2020. évi „Cirkusz / Művészet / Alkotás” című nyílt alkotóművészeti pályázatára készített alkotásokból. A mindössze háromórás exkluzív kiállítás 114 hazai kortárs képzőművész 250 cirkuszi tematikájú új művét – festmény, grafika, szobor, kisplasztika, fotó, videó és iparművészeti alkotás – mutatta be. Urbán Ádám fotóján a kiállítás bejárataként szolgáló hajóhíd látható az érkező közönséggel. Az alkotások nagy része ma a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum képzőművészeti gyűjteményében látható.

Január 8-án kezdődött meg a XIII. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál. A fesztivál programja folyamatosan bővült az évek alatt.  Számos újdonságot és kísérőprogramot kínált a hagyományos versenyműsorok mellett. Új formátumként jelentek meg a kísérleti produkciókat bemutató estek, mint a „Newcomer Show” és a „Lyrical Circus Late Night Show” – Urbán Ádám fotóján utóbbi előadásból láthatunk jelenetet. „Szent boszorkány” címmel mutatták be az artistaképzős növendékek előadását, mely a cirkuszművészetet a néptánc és a fizikai színház elemeivel ötvözte. A rendezvényhez két szakmai konferencia is kapcsolódott: az UNESCO kulturális örökségi tanácskozása és az Európai Cirkuszok Szövetségének ülése.

Június 27-én ünnepelte fennállásának 130 éves évfordulóját a Fővárosi Nagycirkusz. Ebből az alkalomból a cirkusz épületében jubileumi cirkusztörténeti kiállítás nyílt, amelyet 6 éven át láthatott a közönség. Urbán Ádám fotója a kiállítás megnyitóján készült.

Ugyancsak a 130 éves jubileumhoz köthető, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. elnevezése kiemelt nemzeti intézmény jellegének megfelelően 2019. június 27-től Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. lett.

Május 22-től Fekete Péter az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segítette a cirkuszművészet ügyét.  Az intézmény vezetését ez idő alatt Dr. Borsós Beáta ügyvezető igazgató vette át 2022-ig (Fotó: Fuszka Nikol)

Fekete Péter a következő években kultúrpolitikusként közreműködött a Lázár Ervin Program létrehozásába, melynek célja, hogy minden általános iskolai diák, tanévenként egyszer ingyenesen juthasson el színházba, táncművészeti előadásra, komolyzenei koncertre, bábelőadásra vagy cirkuszba. A pandémia ideje alatt a Fővárosi Nagycirkusz mintegy kétszáz magyar artistaművésznek adott folyamatos próbalehetőséget és munkát a „Dinasztiák” című előadássorozatában, támogatta a nyugdíjas artistaművészeket, és takarmánnyal, élelemmel segítette a hazai utazócirkuszokat. Urbán Ádám fotóján a Dinasztiák előadás jelenete látható az Ádám, Donnert és Richter csoport lovasakrobatáival 2021-ben.

A „Lúdas Matyi a cirkuszban” című előadáshoz kapcsolódóan indult útjára a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszpedagógiai programja.  A foglalkozásokat egy középiskolai tanárok számára kiírt pályázat előzte meg, mely során rendhagyó, a cirkuszművészet eszköztárát felhasználó és ezek segítségével tanórai feladatokat és kérdésköröket látványosan kibontó ötleteket, óravázlatokat vártak. A legjobb elképzelések meg is valósultak, így a Fővárosi Nagycirkuszban is meghonosodhatott az alternatív pedagógiai gyakorlat. Urbán Ádám fotóján egy ilyen rendhagyó órát láthatunk a cirkusz porondján.

Sor került az első audionarrált cirkuszelőadásra vakok és gyengénlátók számára. A világon egyedülálló cirkuszművészeti projektet Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója dolgozta ki, és számos nemzetközi konferencián beszámolt az audionarrálásban rejlő kihívásokról és lehetőségekről. Az előadás során a narrátor mobil audiorendszeren keresztül mutatja be az előadás körülményeit, hangulatát, impulzív módon közvetítve az előadás folyamatát. Az előadást követően pedig megbeszélik az ismeretlen elemeket és fogalmakat, illetve külön foglalkozásokon teremtenek lehetőséget a cirkuszi eszközök közvetlen megtapasztalására – Urbán Ádám 2017-es fotóján is egy ilyen foglalkozást látunk Fekete Péter vezetésével.  

December 1-jén Fekete Péter vette át a Fővárosi Nagycirkusz, egyben a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. vezetését. Első rendezéseként egy összművészeti produkciót hozott létre Fazekas Mihály klasszikusából „Lúdas Matyi a cirkuszban” címmel, melynek egyik jelenetét láthatjuk Urbán Ádám fotóján.

Fekete Péter több programot is útjára indított, többek között az ArtistaCafét: a rendszeresen megrendezésre kerülő beszélgetéssorozaton mindig egy aktuális cirkuszi kérdést vitattak meg a résztvevők.

Január 1-jétől a Fővárosi Nagycirkusz az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése alapján nemzeti előadó-művészeti szervezetté vált, így a Magyar Állami Operaházhoz és a Nemzeti Színházhoz hasonló, kiemelt jelentőségű intézményként folytatta működését.

Ebben az időszakban a cirkusz Művésztelepét is jelentősen továbbfejlesztették: a Hippodrom és az Állatház épületeit 2012-ben lebontották, a felszabaduló területen épült meg a Hungária Cirkuszcsarnok, mely nemcsak akrobatikus és levegőszámok gyakorlására, hanem bemutatók és vizsgaelőadások helyszínéül is szolgál. Urbán Ádám fotója a Hungária Cirkuszcsarnok átadásán készült 2013 novemberében.  

November 1-jétől Id. Richter József Kossuth-díjas artistaművész lett a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója egészen 2015. novemberéig. Richter korábban zsoké- és ugródeszkával kombinált elefántszámával vált ismertté. Csoportjával 1974-ben Ezüst Bohóc-dí­jat nyertek a monte-carlói cirkuszfesztiválon. 1995-ben alapította meg családi utazótársulatát, a Magyar Nemzeti Cirkuszt. (Fotó: Urbán Ádám)

Március 20–24. között került sor az I. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválra. A rendszerváltást követően megcsappant a cirkuszművészet állami támogatottsága, ezért Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója úgy döntött, külföldi mintára egy hazai nemzetközi cirkuszfesztivál szervezésébe kezd. A szakma legnagyobbjai – köztük Czeisler „Tihany” Ferenc, Eduard Murillo – segítettek tanácsaikkal, lettek a zsűri tagjai, és sok artista vállalta ingyen is a fellépést. A képen Szalma Edit alkotása, az első cirkuszfesztivál plakátja látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből.

Ebben az évben Kristóf István vette át a Fővárosi Nagycirkusz vezetését, majd 24 éven át maradt ezen a poszton. Kristóf korábban a Hunor csoport magasnyújtó számában dolgozott, majd feleségével, Sallai Ilonával perzs számot hoztak létre, mellyel 1977-ben Ezüst Bohóc-dí­jat nyertek a monte-carlói cirkuszfesztiválon. Urbán Ádám fotóján Kristóf a Fővárosi Nagycirkusz nézőterén látható.

Ismét Radnóti Tamás lett 3 évre a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója.

A képen az 1985. decemberi műsor plakátja látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből. A műsorban Eötvös Gábor zenebohóc és családja mellett a Délibáb csoport zsokészáma és Donnert Antal is fellépett Lilla nevű elefántjával.

Ebben az évben Vitáris István kapta meg a Fővárosi Nagycirkusz igazgatói posztját, aki az amerikai Ringling Cirkusznál készült fotó jobb szélén látható. Vitáris korábban a Tokaji ugródeszkacsoport tagjaként és a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat Apolló utazócirkuszának vezetőjeként dolgozott. Az igazgatói posztot 1985-ben tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig töltötte be.

Egy évre ismét Eötvös Gáborné Picard Mária lett a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója. Igazgatása alatt mutatták be a „Cirkusz a jégen” és a „Cirkusz ’81” című műsorokat, melyekhez a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből származó plakátok is készültek. 

December 19-én a Fővárosi Nagycirkusz jubileumi gálaműsorral ünnepelte az új épület megnyitásának 10. évfordulóját, melynek műsorfüzete a képen látható. (Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum) Az új cirkuszépületbe a nézők és az artisták egyaránt szívesen tértek vissza. Az épület 10 éves jubileumáig közel 9 millióan látogattak el az előadásokra, melyekre 547 artistaszámot szerződtettek. Bakos Ágnes fotóján a cirkuszba igyekvő közönség látható 1974. augusztusában (Forrás: BTM Kiscelli Múzeum).

Ettől az évtől megbízott igazgatóként Radnóti Tamás vezette a Fővárosi Nagycirkuszt, kinevezése 1981-ig szólt. Radnóti korábban hosszú éveken keresztül volt az intézmény zeneművészeti vezetője és zenekarának karmestere. Ugyanebben az évben ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat.

Január 14-én került sor az új cirkusz ünnepélyes megnyitójára.  A gálára a világ négy tájáról, külföldi vendégszerepléseikről érkeztek haza világhírű artistaművészeink. A nyitógála fellépői: Simon Tibor - trapézszám, 2 Donnert – lovasszám, 2 Metroff – zsonglőrszám, 3 Ócsay - akrobataszám, 3 Eötvös – zenebohócok, Komlós Sándor – oroszlászám, 4 Dunai - lovaszsonglőrszám, 2 Eötvös – vízilószám, Rodolfo - bűvész, Syrius 4 – karusszelszám, 10 Váradi  - ugródeszkaszám. A képeken a gálához készült plakát és egy előadásfotó látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből.

Az új cirkusz átadását 1970-re tervezték, de az építkezés a tervezettnél lassabban haladt. Végül az elkészült új épület minden tekintetben megfelelt a kor követelményeinek: 150 fellépő befogadására alkalmas, kényelmes, szállodaként is üzemelő öltözők, kombinált fürdőhelyiségek, tágas társalgó, büfé várta az artistákat. A „magyar artistaművészet fellegvárát” az akkori legmodernebb hang- és fénytechnikai eszközökkel szerelték fel. A kupola magassága 15 méter lett, az állatok számára korszerű istállók, biztonságos automata kihúzható ketrecek készültek. A cirkusz rajongóit a színházakban megszokott körülmények fogadták: büfé, ruhatár és 1849 ülőhelyes nézőtér. Mező Sándor fotóján az átépítés alatt álló nézőtér látható 1970. október 23-án. (Forrás: MTI)

Az építkezés évei alatt Eötvös Gáborné Picard Mária vette át a Fővárosi Nagycirkusz igazgatását, és e posztot egészen 1979-ig töltötte be. Eötvös régi cirkuszi dinasztiából származott, férjével és gyermekeivel együtt léptek fel, mint zenebohócok. Mária portréja mellett az Eötvös csoport (Mária, Gábor és lányuk, Manyika) látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből.

Az építkezés 5 éven keresztül folyt. Az épület különleges szerkezete vasbeton pillérekből és egy 46 méter átmérőjű, közbülső alátámasztás nélküli födémből áll, így alakja cirkuszsátorra hasonlít. Bara István fotóján éppen a kupola építése látható 1969. augusztus 30-án. (Forrás: MTI) A régi, klasszikus bejárat helyett az épület modern üveg homlokzatot kapott.

Március 27-én tartotta a Fővárosi Nagycirkusz utolsó előadását a régi épületben „Búcsúzik a cirkusz” címmel, melyhez Benkő Sándor grafikus készített plakátot: az oroszlán teste a bezárt ajtajú, régi cirkuszt ábrázolja.

Másnap már meg is kezdődtek a bontási és építési munkálatok Barbier Ferenc, Fazekas János és dr. Kotsis Iván tervei alapján.

Az átmeneti időszakban az előadásokat a Dózsa György úton felállított cirkuszsátorba költöztették át, melynek fotója a plakát mellett látható. (Képek forrása: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum)

Egyes zsánerek, mint az ugródeszka vagy zsoké szám igazi hungarikummá váltak. Számos artista kapott állami kitüntetéseket, például Jászai Mari-díjat. A következő évtizedekben a külföldön vendégszereplő magyar artisták sikereinek köszönhetően a magyar cirkuszművészet a világ élvonalába került. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található plakát magyar artistaművészek angliai vendégszerepléséhez készült 1967-ben, mellette a 9 Váradi ugródeszkacsoport látható.

A Fővárosi Nagycirkusz új igazgatója Fekete Lajos lett, aki korábban állatidomárként dolgozott. Bartal Ferenc fotóján éppen medvékkel gyakorol a cirkuszban 1957. márciusában. (Forrás: MTI) Fekete 1969-ig állt az intézmény élén, vezetése alatt egyre több nyugati artistaművész, társulat léphetett fel a cirkuszban, és több magyar artista utazhatott nyugati országokba. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből származó 1966-os plakát például amerikai delfin-show-t hirdet.

Az állam végre döntött egy új, korszerű kőcirkusz felépítéséről is, és 1964-ben a Középülettervező Vállalat elkészítette az első terveket.

Ebben az évben Feldman László és Heitz György lettek társigazgatókként a Fővárosi Nagycirkusz vezetői rövid időre. Feldman korábban Athos néven, akrobataként dolgozott, és autodidakta képzőművész volt, a Porond ifjú csillaga-díjat is ő tervezte. Heitz György a későbbi évtizedekben számos cirkuszi előadás rendezője lett. A képen az 1958-as szeptemberi műsorhoz készült különleges alakú műsorfüzet látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből.

Ismét Barton Nándor lett az igazgató, aki felismerte, hogy a cirkusz épülete szerkezetileg és technikailag is elavulttá vált, megérett a bontásra. A Porond folyóirat 1956. márciusi számában „Korszerűsítjük a Fővárosi Nagycirkuszt” címmel jelent meg cikke. Az új cirkuszra azonban még várni kellett – de addig is olyan nemzetközi attrakciók kerültek porondra a régi épületben, mint a „Paris sur glace” című francia jégrevü 1957-ben, melynek műsorfüzete a képen látható. (Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum) Barton az igazgatói posztot 1957-ig töltötte be, majd a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat művészeti vezetője, rendezője és turnévezetője lett.

Osváth István vette át két évre a Fővárosi Nagycirkusz vezetését. Osváth 1924-ben alapította társaival a 3 Ajax légtornászcsoportot, és a Beketow Cirkusz artistáiként járták a világot. A képen a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményének egyik darabja, a Fővárosi Nagycirkusz 1954-es műsorfüzete látható

Létrejött az Országos Cirkusz Vállalat (később Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, azaz MACIVA), és az artisták többsége vizsgát követően a vállalat státuszba vett művészeként dolgozhatott tovább. A státusz egész éves fizetést, ezáltal anyagi biztonságot jelentett az artisták számára. A cirkuszművészet államilag elismert és támogatott előadóművészeti tevékenység lett. A vállalat szervezte a hazai és külföldi fellépéseket is.  A képen a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található műsorfüzet látható, mely a vállalat utazótársulatának, a Budapest Cirkusznak az 1955-ös kelet-németországi turnéjához készült.

Tavasszal indult útnak az a 11 állami utazócirkusz, melyeket a magánkézben lévő cirkusztársulatok államosításával hoztak létre. Az artistaművészek, utazótársulatok fellépéseinek szervezését ekkor az 1950-ben alapított Vidéki Népszórakoztató Vállalat látta el.  A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található fotó a vállalat egyik utazócirkuszáról, az Alföldi Cirkuszról készült az 1950-es években.

Megalakult az Állami Artistaképző Iskola, ahol 11-12 éves koruktól nemcsak az artistacsaládok gyermekei, hanem civilek is tanulhattak. Az intézmény alapítója és igazgatója 36 éven keresztül Id. Baross Imre volt, akinek nevét ma az iskola viseli. Az iskolából számos artista és artistacsoport indult el a világhírnév felé, és szerepelt a legnagyobb külföldi cirkuszok, fesztiválok porondjain. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található fotókon az első évfolyam hallgatói gyakorolnak az Arany János utcai próbateremben 1950-51-ben.

A cirkuszt ebben az évben államosították, neve ekkor lett hivatalosan is Fővárosi Nagycirkusz. Igazgatója Barton Nándor lett, aki korábban a Bartonelli légtornász csoport vezetője volt. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található fotón a Bartonelli csoport látható. Barton 1954-ig töltötte be az igazgatói posztot.

Május 1-jén a cirkusz a háborús károk ellenére – immár Fővárosi Nagycirkusz néven – ünnepi előadással várta közönségét. Az igazgatói posztot hárman vették át: Árvai Rezső, valamint Göndör Ferenc és testvére, Miklós. A Göndör-fivérek közül Ferenc a híres The Great Magyar ugródeszkacsoport vezetője volt, míg Miklós Corodini művésznéven vált közismert bűvésszé. Az első képen az 1949-es nyári szezonra készült plakát, mellette Göndör Ferenc és csoportja, a The Great Magyar látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből.

A cirkusz a 2. világháború ideje alatt is sokáig működött, és világszínvonalú műsorokkal várta közönségét. Igaz, a magyar artisták körében sok feszültséget okozott, hogy Fényes György leginkább külföldi művészeket szerződtetett. A képeken a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található 1942-es műsorfüzet és tiszteletjegy látható.

A budapesti ostrom idején a cirkuszt a bombázások miatt bezárták. Az épület jelentős károkat szenvedett, tetőzete beomlott, az épületet a német katonák istállónak használták.

Ebben az évben Fényes György, a Városi Cirkusz korábbi bérlője vette át az igazgatói posztot. 1937-ben az intézmény nevét hivatalosan is Fényes Fővárosi Nagycirkuszra változtatta, ahogy az ezen a cirkusz bejáratáról készült fotón is látható. (Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum) Fényes műsorpolitikájával leginkább a varieté felé közelített.

A cirkusz vezetésének ügye jó ideig kérdéses volt: 1934 nyarán a Vígszínház költözött a porondra a „Cirkusz csillaga” című előadással, amelyben a korszak sztárjai – például Rökk Marika és Jávor Pál – léptek fel. A képen a darabhoz készült kosztümtervek láthatók a Pesti Napló június 23-i számából. 1935-ben a Busch Cirkusz bérelte ki a cirkuszt egy szezonra látványos vízicirkusz műsort kínálva.

Beketow Mátyás halála után fia, Sándor és üzlettársai, Árvai Rezső, valamint Wildmann Sándor vezették a cirkuszt. Varieté jellegű előadásokkal igyekeztek becsalogatni a nézőket, ahogy ezen a műsorfüzeten is látható. (Képek forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény) Azonban a látogatószám folyamatosan csökkent, így anyagi gondok miatt végül 1934-ben kénytelenek voltak visszaadni a cirkusz bérleti jogát.

Beketow cirkusz plakátja

Könyöt után ismét Beketow nyerte el a cirkusz bérleti jogát 1924-ben, ám 1928-ban tragikus körülmények között meghalt, és ezzel lezárult egy korszak. Beketow, aki időközben magyar állampolgárrá vált, több mint két évtizeden át várta klasszikus, magas színvonalú műsoraival a nagyérdeműt. A ló lett az igazi szenvedélye, elismert szaktekintéllyé vált a lótenyésztés területén is. A feleségével együtt bemutatott lovasprodukciók a műsor fénypontját jelentették, a cirkusznak akkoriban kb. 100 lova volt.

A Tanácsköztársaság idején a Beketow Cirkuszt államosították, és Beketow Népcirkusz néven működött tovább. Igazgatója a Néparéna egykori bérlője, Könyöt Sándor és neje lett – az ő portréjuk látható ezen az 1921-es műsorfüzeten. (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 1920-ban Könyöt a cirkusz belsejét felújíttatta, műsorának fő attrakciói a Könyöt-család által bemutatott lovasszámok voltak.

A felújított cirkuszépület a cirkuszelőadások mellett sokféle eseménynek adott teret, például többször volt birkózóverseny is a porondon. A fotón az egyik díjbirkózó verseny indulói láthatók 1920 körül, középen Zoli bohóccal, azaz Hirsch Zoltánnal. (Forrás: Szilágyi József-Szekeres György: Circus, MACIVA, 1979)

Régi kép a Beketow cirkusz

Beketow felújíttatta és 80 méterrel arrébb, az Állatkert szélére helyeztette a cirkuszt, így a nézők már közvetlenül a körútról is megközelíthették azt. Az épület egyúttal hangsúlyos, emblematikus utcai homlokzatot is kapott a cirkusz címerével. Nok Gyula 1919-ben készült fotóján jól megfigyelhető a 3-3 ágaskodó cirkuszi ló között elhelyezett, lópatkóval keretezett Beketow-portré. (Forrás: BTM Kiscelli Múzeum)

Ebben az évben az orosz származású Beketow Mátyás (eredeti nevén Matvej Ivanovics Beketov) vette át családjával a cirkusz igazgatását. Beketow a cári hadsereg egykori katonája bohócként kezdte művészi pályafutását egy koppenhágai cirkuszban, disznókat is idomított, végül lovakkal kezdett foglalkozni. Önállósította magát, és vállalkozása Európa-hírű nagycirkusszá fejlődött, így a főváros bizalommal adta át neki a cirkusz bérleti jogát. Műsoraiban ő és felesége is rendszeresen fellépett.

Eduard Wulff a kezdeti sikerek ellenére pár év múlva visszaadta a cirkusz bérleti jogát, és csak egy-egy szezonra tért vissza műsorával, például 1898-ban, amelyhez a képen látható műsorfüzet is készült. (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A cirkuszban az átmeneti időszakban külföldi társulatok – Salamonsky, Krembser, Henry, Carré, Sidoli – műsorait láthatta a közönség.

A Városliget nagyobb rendezvényeknek is helyet adott, például az Országos Kiállításnak (1885) és a millenniumi ünnepségek főbb eseményeinek (1896), így a ligetet és a cirkuszt is több ezren keresték fel. Ekkor épült meg a mai Biodóm, korábban Vidámpark helyén az Ős-Budavára szórakozóhely, ahol szintén sok artista és mutatványos lépett fel. A ligetbe a látogatókat 1896-tól – a kontinensen egyedülálló módon – földalatti vasút szállította.

Ez a nap a Fővárosi Nagycirkusz „születésnapja”, ugyanis ezen a napon tartották meg az új cirkuszban az ünnepi nyitóelőadást, melynek fénypontja Eduard Wulff lovasprodukciója volt. Wulff nagy szakértője volt a lovaknak, a műsorban általában 86 ló szerepelt, és a cirkuszt lovardaként is emlegették.

A cirkuszi közönséget, ahogy a képen is látható, 40 páholy, valamint ülő- és állóhelyek is várták, így összesen 2554 néző fért el. Az épületben jutott hely a balettkar és a statiszták számára is, utóbbiaknak külön helyiséget biztosítottak az öltözők mellett. A bejárat előterében tűzjelző állomás és büfé is helyet kapott, a világítást pedig korszerű légszeszlámpákkal oldották meg.

Wulff Ede bádogcirkusza

A városligeti állatkert vezetése megbízta a hazánkban vendégszereplő holland cirkuszigazgatót, Eduard Wulffot egy állandó cirkuszépület megépítésével. Az állatkert területén az építkezés még ez év telén megkezdődött.

Wulff egy akkor újdonságnak számító, szétszedhető és szállítható építményt hozatott Münchenből. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található, 1901-es képeslapon jól megfigyelhetők a falakat borító hullámbádog lemezek.  Az épület szerkezete, az ülőhelyek talapzatai, illetve az alattuk húzódó öltözők is mind vasból voltak – így kevésbé volt tűzveszélyes az épület. A cirkuszhoz egy szintén vasszerkezetes, ötven méter hosszú istálló is tartozott.

Ezen a napon nyitotta meg kapuit a Városligetben a Pesti Állatkert, mely hazai és egzotikus állatfajokat is bemutatott. Az állatkert gyakran szerződtetett cirkuszi társulatokat a nézők becsalogatására. Itt kaptak helyet Carl Hagenbeck egzotikus népkaravánjai és más autentikus népkiállítások is, így az 1870-es évektől az állatkertben afrikaiakkal, szingalézekkel, lappokkal is találkozhattak a városlakók. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található képeslapon malabárok láthatók, akik 1884-ben és 1900-ban is megfordultak hazánkban.

Az egykori „Városerdő” mocsaras, homokos területén alakították ki a világ első, bárki által látogatható, nyitott parkját, ahol az éttermek, színházak, korcsolya- és lóversenypálya mellett rendszeresen állomásoztak cirkuszi társulatok, mutatványosok.

Itt nyitotta meg a fotón is látható deszka- és ponyvasátrát 1871-ben egy olasz artista: Giuseppe Baroccaldi. A Barokaldi Cirkusz műsorán generációk nőttek fel, és sok magyar artista kezdte itt pályafutását. A BTM Kiscelli Múzeum gyűjteményében található fotót Balogh Rudolf 1906-ban készítette a Barokaldi Cirkuszról, mely

több tulajdonosváltást követően egészen 1938-ig működött.