Kategória: Tudományos tár

Donnert Gabi, a neves Donnert cirkuszi dinasztia leszármazottja a 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nemzetközi zsűrijének munkájában képviselte a tradicionális cirkuszt. Hollandiában a Circus Den Haag és The Magical World of Circus igazgatója, melyet családjával közösen tulajdonol és működtet. A cirkuszi dinasztiák fontosságáról, a tradicionális és újcirkusz kapcsolatáról kérdeztük a fesztivál egyik szünetében.

A 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon a Tudományos tár vendégeként köszönthettük Anja Martenst és Cor Martenst. A cirkusz iránt elkötelezett holland házaspár nemcsak a fesztivál műsorait tekintette meg, hanem a fesztivál hivatalos szakmai programján, a Cirkuszi esélyteremtés Közép-Európában – Nemzetközi V4 konferencián is részt vett. A cirkuszbarátok a hollandiai Aarle-Rixtelből érkeztek, és ismét értékes adományokat hoztak a cirkuszmúzeum gyűjteményébe. A konferencia zárását követően, új kiállításunk megnyitóján beszélgettünk velük.

A 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nemcsak előadások és versenyprogramok helyszíne volt, hanem találkozási pont a cirkusz nemzetközi közössége számára. A fesztivál vendégei a legkülönfélébb szerepkörökből érkeztek: cirkusztörténészek, rendezők, múzeumalapítók és művészek. Vendégeink a cirkusz társadalmi szerepéről, az esélyteremtés és befogadás kérdéseiről, valamint a hagyomány és megújulás kapcsolatáról osztották meg gondolataikat. Az alábbi válogatás ezen beszélgetésekbe nyújt betekintést.

Brigitte Scherrer megkerülhetetlen alakja a cirkuszi világnak. Pályáját artistaként kezdte, jelenleg pedig a kortárs cirkusz éllovásának számító Cirque du Soleil senior casting tanácsadója. Karrierje során artistaművészek ezreivel dolgozott már együtt, a porondon és azon kívül. Fő profilja a tehetségek felkutatása, a 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon azonban zsűritagként találkozhattunk vele, a fesztivál konferenciáján pedig az esélyegyenlőség témakörében adott elő. A Red Show szünetében, többek között a Cirque du Soleil és a magyar cirkuszi intézmények közötti együttműködésről, a műfaj megújulásáról, a kockázat és etika kérdéséről, valamint a diverzitás és hozzáférhetőség szerepéről kérdeztük.

A Fővárosi Nagycirkusz előtt álló 137 éves, üzemképes mozdony 1889-ben állt forgalomba, ugyanabban az évben, amikor a Fővárosi Nagycirkusz épületelőzményének számító Wulff Cirkusz megnyitotta kapuit a városligeti Állatkert területén. Cirkuszműsort tehát már láthatott a városligeti közönség – de vajon cirkusztársulat utazhatott-e a mozdony által húzott szerelvényen?

Nem mindennapi látvány fogadja a Fővárosi Nagycirkusz látogatóit: a bejárat előtt egy több mint százéves gőzmozdony díszeleg. Az 1889-ben épült, MÁV IIIe. osztályú 2459 pályaszámú szerkocsis gőzmozdony a Közlekedési Múzeum és a Fővárosi Nagycirkusz együttműködésével került kiállításra. A történelmi gép március végéig lesz látható a cirkusz előtt, így az érdeklődők betekintést nyerhetnek a magyar vasúttörténet mozdonyfüsttel teli fejezetébe. Ennek apropóján érdemes közelebbről is megismerni a mozdonytípus és a 2459-es pályaszámú gőzös történetét.

Nagy álma volt, hogy fellépjen a Fővárosi Nagycirkusz manézsában, erre pedig nem is lett volna méltóbb alkalom, mint a 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál. Zsilák Richárd negyedik generációs artistaművész a cirkusz egyik „őshazájában”, az Egyesült Államokban nőtt fel. Fiatal kora ellenére fellépett már a Ringling cirkusznál zsonglőrszámával, az Egyesült Államok számos városában. Mint családja valamennyi tagja, Richárd is elsősorban zsonglőr, a fesztiválon azonban konferanszié szerepkörben is kipróbálta magát. Zsilák Richárddal a műsorvezetői szerepről, a magyar és amerikai cirkuszi kultúra különbségeiről, a többgenerációs családi hagyományról, valamint jövőbeli terveiről beszélgettünk.

A magyar kultúra napja alkalmából, 2026. január 22-én a Fővárosi Nagycirkusz és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közösen, ingyenes kiállítási és élménypedagógiai programokkal ünnepli a magyar nemzeti értékeket, a tradíciót és az innovációt. Kiemelt műtárgyunk a cirkuszépület előtt vendégeskedő műtárgy: 1889-ben épült, MÁV IIIe. osztályú 2459 pályaszámú szerkocsis gőzmozdony, amely egyszerre szemlélteti a cirkusz és a vasút találkozását, 137 év közlekedés- és cirkusztörténetét.

A modern cirkusz a kezdeteitől fogva a fegyelem terepe: a test kontrollált mozgásának, a testi erőnek és ezek harmóniájának látványos felmutatása. A színházzal ellentétben, a szépség itt nem az átlényegülésben vagy a szerepben rejlik, hanem a test fegyelmezettségében. A cirkusz fellépői – emberek és állatok – nem „alakítanak” valakit, hanem saját testük tökéletes uralásán keresztül válnak látvánnyá. A manézs a fegyelem színpada, ahol a test egyszerre válik a szépség és a hatalom eszközévé. A következőkben a szépség és a hatalom cirkuszban való megjelenését járjuk körül az állatszámok által.

Artista családba született, már hatévesen fellépett – és ezután soha nem távolodott el a világot jelentő porondtól. A cirkusz varázslatos világában, a szakmát folytató gyermekei és unokái mellett maradt idősen is. Halálának első évfordulóján, december 8-án Picard Nándorné Tautz Vilmára emlékezünk.