A MUCH Cirkusz Fesztivál keretein belül, a Trafóban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen vett részt kollégánk, Graeser József, azaz Dodi. A beszélgetés központjában a magyar cirkusz jövője állt, erről osztották meg gondolataikat a hazai cirkuszvilág jelentős képviselői.
A cirkuszi körhinta egy csoda hely, amely a megvalósult álmok színtere volt kilenc napon át. Ezalatt mintegy 50 fiatal mentorált kapott lehetőséget arra, hogy bemutassa műsorszámát világhírű profik mellett és felszálljon a képzelet és a valóság körhintájára. A világot jelentő manézsban húsvéti különleges produkciókkal, a Fővárosi Nagycirkusz épülete előtt pedig igazi kuriózummal: ingyenes körhintával vártuk a közönséget.
Ünnepelj velünk egy különleges alkalmat! A Cirkuszi Világnap alkalmából exkluzív, tárlatvezetéssel egybekötött próbabetekintést hirdetünk.
Miben más cirkuszban előadni, mint színházban, vagy egy klasszikus koncertteremben? A klasszikus koncertteremhez képest biztos, hogy más, ugyanis itt nem a zenész, nem a zenei előadó a fő attrakció. Mi itt kísérünk egy nagyon fontos, más színpadi jelenlétet, aminek a zene a része, de mi abszolút egy támasztó, segítő funkció vagyunk. Időt töltünk ki és persze fokozzuk a hangulatot. Ez a produkció jobban hasonlít a színházhoz, itt a fő funkciónk az, hogy ki tudjuk szolgálni a produkciót, és az egész lélektani hatás a zenével együtt a néző szórakoztatását szolgálja. Milyen érzés a Ringlispíl előadás részesének lenni? Én utoljára gyerekkoromban voltam talán cirkuszban, és nem is érdekelt igazán az utóbbi időben, azt mondtam magamban, hogy jó hát én a cirkuszról már lemondtam, mint attrakcióról. Most egy olyan érdekes szituációban kerültem ide, hogy felajánlottam a felkérést másik cimbalmosnak is, de a feladat nehézsége miatt nem vállalta, hiszen itt nemcsak kísérni kell, hanem esetleg dallamokra beszélni és számolni, ami nem könnyű feladat. Így végül elvállaltam én. Nagy várakozással jöttem, és nagyon érdekes zenékkel találkoztam. Meg kell mondjam, hogy teljesen lenyűgözött a cirkusz világa, az, hogy a művészek itt hogyan feszegetik az emberi lehetséges határokat. Gyakran csodálattal és rettegéssel nézek a színpadra, de van olyan is, hogy olyan veszélyesnek találom a produkciót, hogy nem is nézek oda. Gyermekkorban az ember imádja az ilyesmit, felnőttkorára meg elszokik tőle, ugyanakkor én nagyon örülök, hogy itt vagyok. Milyen gondolatok kavarognak Önben az előadás előtt? Hogyan szokott felkészülni? Korábban jöttem, hogy kicsit hangoljam a hangszert, mert ugye itt a cirkuszi teremben hőmérséklet- változásnak van ki téve. Átgondolom a műsort, hogy hol kell gyorsan beszállni, hol kell gyorsan lapozni, aztán egyfajta várokozó álláspontra jutok. Ilyenkor egy kellemes, kicsit izgalmas, kicsit feszült várakozással telik az idő. Mit üzenne azoknak, akik még nem látták ezt az előadást? Ha ki szeretnének szabadulni a monotóniából, hiszen a megszokott életünk keretek közé zár minket, és megnézni azt, hogy az emberek hogyan feszegetik a határaikat, megnézni azt a szabadságot, ami nélkül az ember nem is ember, akkor ez a műsor ad mindenkinek egy olyan élményt, amiből tovább tud táplálkozni. Úgyhogy aki tudja, nézze meg! Az interjút készítette: Németh Nóra
Milyen érzés cirkuszi közegben fellépni? Én alapjáraton a színház világából jövök, közel húsz éve dolgozom mindenféle színházi produkcióban. Amikor a Békéscsabai Jókai Színházban kezdtem 17 évesen, akkor kezdett ott igazgatóként dolgozni Fekete Péter is, így sok közös munkánk volt, amik sosem voltak hagyományos értelembe vett színházi előadások. Péter egy sima prózai előadásból vagy zenés produkcióból is mindig valami olyan különlegességet varázsolt, ami egy kicsit a színházi elemeket is használta fel, emiatt rajta keresztül már eléggé korán lehetőségem nyílt beletekinteni ebbe a világba is. Az első kifejezetten cirkuszi produkció, amiben közösen dolgoztunk egy cirkuszfesztivál volt. Azóta eltelt tíz év, és most ismét itt vagyok a cirkuszban, ismét itt dolgozunk. Akkor nem idegen neked a cirkusz világa. Hogy tetszik a Ringlispíl története? Milyen érzés a műsorban szerepelni? A Ringlispíl története ugye a Körhinta című filmen alapul, ami a vidéki búcsúk és a városligeti majálisok világát idézi. Péter azzal a szándékkal hívott fel engem, hogy ennél a műsornál egy különleges alkalom nyílik arra, hogy egy régi vágyát, a néptáncos vonalat behozzuk a cirkuszba. Úgy gondolta, hogy ez a produkció az, ami a legalkalmasabb lesz arra, hogy a táncot most először ne csak betétként használjuk, hanem a műsor külön szerves részeként. Úgyhogy számomra nagy öröm volt, mert én régóta szerettem volna visszatérni a cirkuszba dolgozni, valamint a táncosoknak is hatalmas lehetőség ez. Milyen gondolatok kavarognak benned most a műsor előtt? Hogyan készülsz fel? Teljesen mások, mint egy színházi produkció előtt. Ott általában a táncosok más súllyal vesznek részt az előadásban. Ebben az műsorban a konferansszal együtt fogjuk össze az előadást, meg-megjelengetünk az első és második felvonás alatt. Tehát akkora felelősség most nincs rajtunk, mint egy színházi előadásban, de persze a mi jelenlétünk tudja emelni az artisták produkcióját. Mit üzennél azoknak, akik még nem látták az előadást? Először is, hogy szerintem jó cirkuszba járni. A Fővárosi Nagycirkusz nagyon felszerelt, így teljesen más élményt tud nyújtani, mint egy utazócirkusz. Az egységes látványvilág, a hangzásvilág és a dramaturgiai ív jóval többet nyújt egy szimpla cirkuszi gálánál. Az interjút készítette: Németh Nóra
Nagyobb kihívást jelent-e cirkuszi műsorhoz zenét szerezni, mint színházihoz? Azt hiszem, hogy igazából nem. Van egy csomó hasonlóság, de különbség is. Kezdjük úgy, hogy én most ehhez a műsorhoz zenét nem szereztem. Vannak olyan részek, amik a sajátom, de azokat nem kifejezetten ehhez írtam, csak stimmelt ide-oda. Zenét írni cirkuszi előadáshoz olyan szempontból hasonló a színházihoz, hogy a zenét bizonyos helyzetekhez kell írni. Jelen esetben nem dialógusokról beszélünk, hanem mondjuk egy-egy produkcióról, aminek meg lehet fogni a tempóját, frissességét és viccességét. Ami mindkettőben ugyanaz, hogy a hangulatot kell megerősíteni általában zenével. Számítani kell rá, hogy bármi történhet, hogyha az artistánál egy hiba becsúszik, akkor a zenének is tovább kell mennie, folytatódnia kell, nem maradhat csend. Hogy tetszik a Ringlispíl című előadás témája? Én imádom a századelő világát, örültem, hogy ebbe csöppenhetünk bele. Azért is szeretem, mert zeneileg ez az én kedvencem. A gyermekkoromat is eszembe juttatja, van egy ilyen nosztalgikus hangulata az embernek, amibe jó belefeledkezni. Hogyan szoktál felkészülni az előadásra? Van valami rituáléd? Szoktál-e még izgulni? Nincs rituálém, izgulni meg akkor szoktam, amikor még nincs a kezembe feltétlenül az egész, hanem nagyon figyelni kell. Előadás előtt megnézem, hogy minden rendben van-e technikailag, aztán belejátszok ide-oda, de nagy előzetes felkészülést nem szoktam csinálni. Milyen érzésekkel szeretnéd, hogy a nézők távozzanak a műsor végén? Mindenképpen jó érzésekkel, ez nem is kérdés. Az egész műsor nagyon változatos, nagyon szép, és a vicces produkcióktól elkezdve egészen a művésziekig nagyon széles a skála. A végén pedig az utolsó dal szerintem nagyon szép és felemelő. Szóval, hogyha valaki csodát akar látni, akkor jöjjön el, mert fantasztikus lesz, amit az artisták létrehoznak itt a szemünk előtt! Az interjút készítette: Németh Nóra
A Tanulj cirkuszt! – cirkuszi készségfejlesztés kulturális és oktatási intézményekben elnevezésű program egy olyan utazó cirkuszpedagógiai műhely, amely lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy megismerjék és kipróbálják a cirkuszi alaptechnikákat és mozgásformákat (pl. zsonglőrözés, egyensúlyozás drótkötélen és golyón, gúlaállás, tányérpörgetés stb.). A foglalkozás nagymértékben erősíti a kognitív és szociális képességeket, az együttműködést, a koncentrációt és a mozgáskoordinációt. A foglalkozás során a résztvevők megismerkednek a készségfejlesztővel, aki rövid eszközbemutatót tart. Ezután saját élményen és tanuláson keresztül sajátíthatják el a gyerekek és a fiatalok a zsonglőrködés, a tányérpörgetés és az egyensúlyozás művészetét. Az interaktív, 90-120 perces foglalkozássorozat felső tagozatosoknak és középiskolásoknak a cirkuszművészetet pedagógiai eszközökkel közelíti meg, célja, hogy színvonalas kulturális és előadó-művészeti programokat juttasson az ország különböző pontjaira. Ennek során készségfejlesztőink 45 kistérségbe és azok településeire viszik el a cirkuszi eszközök kipróbálásának lehetőségét és használatuk elsajátítását, így összesen 135 foglalkozáson közel 4 000 gyermekkel ismertetjük meg a cirkusz varázslatos világát. Tarts velünk áprilisban is! Itt találkozhattok velünk: Április 14-17. Inke Tótújfalu Leányvár Boldva Április 20-23. Törökkoppány Murakeresztúr Gönyű Görcsöny Kocsola április 27-29. Tényő Arnót További információ: Tanulj cirkuszt
Húsvéti produkciókkal és a cirkusz előtt felállított ingyenes körhintával várja a nézőket a Fővárosi Nagycirkusz április 12-ig. A Ringlispíl című előadása a századfordulós Városliget és a vidéki búcsúk világát idézi fel. A Fővárosi Nagycirkusz húsvéti előadásában valóra válnak az álmok: szállj fel a cirkusz nagy körhintájára, ahol varázslatos élmények, jókedv és pörgős produkciók várnak! Felépült az ingyenes körhinta a Fővárosi Nagycirkusz előtt: szállj fel te is a Ringlispílre! Igazi kuriózum, hogy először forog a cirkuszi körhinta! RINGLISPÍL a Városliget szívében, a Fővárosi Nagycirkuszban és ingyenes körhinta az épület előtt, csak egy hétig! Hatalmas sikerrel mutatkozott be a Ringlispíl, a Fővárosi Nagycirkusz húsvéti különkiadása A Duo Bora néven ismert Szantó Boglárka és Prosek Veronika duója már szerepelt a Richter Flórián Cirkuszban és a Szarvasi Vízi Színházban, most trapéz-műsorszámukat mutatták be a húsvéti műsorban. A cirkusz társulatának tagja, az orosz Vladimir Erofeev a görgőegyensúly művészét, – aki vendégművészként fellépett már a Budapesti Operettszínház Carmen című musicaljében és a Cirkuszhercegnő című operettben is – szintén vastappsal jutalmazta a közönség. Az állatszámok között lovakkal is találkozhat a közönség a Bátorság és Vitézség című számban, amelyben Andrej Asztafjev vezetésével a tatár kultúra elevenedik meg. A műsor különlegessége, hogy csak ezen a héten láthatók közös műsorszámokban Magyarország vidéki cirkuszművészeti csapatainak fiataljai a profi művészekkel együtt. Április 4-én a szolnoki New Step Fitness tagjai mutatkoztak be nagy sikerrel. Maródi Bogi lengőrúd számával, Dancz Boglárka tissue számmal bizonyította tehetségét a porondon. Április 5-én, vasárnap a Pápai Cirkuszművészeti Egyesület ifjú artistaművészei lépnek a porondra. A Pitonok Trió tagjai kaucsuk számmal, Ihász Bojána és Orovecz Gréta pedig karika számmal debütál. Igazi világszenzáció! Hatalmas ovációval fogadta a közönség a kínai Jiangsu Acrobatic Troupe formabontó akrobatikus produkcióját, amelyben a művészek egyedi módon kapcsolják össze az ugródeszkát, a gumiasztalt és a billenő platformot. A produkció világpremierje a spanyol Gironai Arany Elefánt Nemzetközi Cirkuszfesztiválon volt március első napjaiban, ahonnan egyenesen Budapestre érkezett a 13 fős kínai artistacsoport. Etiópiából érkeznek az Ase Brothers művészei, akik az ikária műfajában kivételes technikai tudásukat bemutatva ejtik ámulatba a nézőket. Visszatérő vendége cirkuszunknak az orosz Artem Sherstobitov, aki a pálcákon egyensúlyozó számában a koncentrációt és a bátorságot testesíti meg, valamint az azerbajdzsáni Samir Abasov, aki bravúros kecsességgel balanszírozza az egyre billenékenyebb tárgyakat a szájában tartott tőrön. Porondra lép a Kubai Nemzeti Cirkusziskolában végzett kézegyensúlyozó Nirio Rodriguez Tejeda, akinek a produkciójában tökéletesen ötvöződik az erő, a precizitás és a hajlékonyság. Oroszországból érkezik Mihail Ermakov, aki Kutyaiskola című világhírű játékos produkciójában sok vidám pillanatot tartogat a közönség számára. Martyn Chabry belga művész, gyorsöltöző száma a jelmezek káprázatos egymásutánjából teremti meg az elegancia, az illúzió és az átváltozás varázslatos atmoszféráját. A Fővárosi Nagycirkusz produkcióinak előkészítési folyamatában fontos szerepet játszanak az irodalmi, képzőművészeti és zenei háttérkutatások. Nem gyakori, hogy egy cirkuszi előadáshoz az alkotók előzetesen Molnár Ferenc vagy Juhász Gyula műveit olvassák, Fábri Zoltán filmjeit nézik meg és tucatnyi archív fotót, festményt elemeznek. A Ringlispíl című előadásban Molnár Ferenc és Juhász Gyula verseinek részletei is elhangzanak, de a magyar kultúra kiemelt alkotása, Fábri Zoltán Körhinta című filmje is erős inspirációként szolgált az előadás számára. A budapesti műsorok magját kortárs és klasszikus költők, dalszerzők gondolatai adják, a Ringlispíl esetében ez Orosz Mihály Ilyen az ember című dala, amely a cirkuszi dalpályázatra készült és a Fővárosi Nagycirkusz alkotógárdájának ars poeticáját is magában hordozza. A Ringlispíl című előadás Fekete Péter, Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója rendezésében április 12-ig tekinthető meg!
A Soaring Above the Waves a kínai akrobatikus színház kísérletező szellemének látványos példája. A Jiangsu Akrobatikus Társulat ebben a produkcióban három különböző apparátot –ugródeszkát, gumiasztalt és billenő platformot – kapcsol össze egyetlen, új akrobatikus szerkezetben. Az eddig még soha nem látott produkció világpremierje a spanyol Gironai Arany Elefánt Nemzetközi Cirkuszfesztiválon volt március első napjaiban, ahonnan egyenesen jött Budapestre. A magyar közönség így az elsők között láthatja az ugródeszka és gumiasztal produkciót. Először jártok Budapesten? Igen! Budapest egy igazán művészi hangulatú és történelmi örökségekkel teli város. Amióta ideérkeztünk, mélyen megérintett minket a város cirkusz és előadóművészetek iránti tisztelete is. Minden, ami itt történik, melegséggel és inspirációval tölt el minket. Éppen a gironai cirkuszfesztiválon léptünk fel, amikor a Fővárosi Nagycirkusz vezetői felfigyeltek ránk. Amikor indultunk volna haza, Sanghai-ba, szinte az utolsó pillanatban, a reptéren értek mindet utol őket telefonon. Először nagyon meglepődtünk, elfogadtuk a felkérést aztán már úton is voltunk Budapest felé! A technikai újításokat és elképesztő tempót felvonultató szám ereje az apparátok közötti feszültségből fakad: az elrugaszkodás, a repülés, a visszaérkezés és az egyensúly folyamatosan változó rendje egyszerre teremt robbanékony és fegyelmezett mozgásvilágot. A Jiangsu Akrobatikus Társulat mára olyan műhellyé vált, amely a tradíció megőrzését és a formai megújulást egyaránt feladatának tekinti. A produkció művészeti vezetője Li Xining, akinek munkássága meghatározó szerepet játszik a kortárs kínai akrobatikus cirkusz megújulásában. Mi teszi különlegessé a produkciótokat? A „Tripboard” a kínai akrobatika egyik legreprezentatívabb produkciója, amely ötvözi az innovációt, a precizitást és a csapatmunkát, hangsúlyozva az előadók közötti együttműködést és az egyéni képességek végső kifejezését. A hagyományos technikákon alapuló koreográfiánk a kínai harcművészetek elemeit is magában foglalja, így egy olyan előadást hozunk létre, amely egyszerre kínai stílusú és nemzetközileg is vonzó. Mi jelenti a csapatotok számára a motivációt? Reméljük, hogy az akrobatika révén elhozzuk a hagyományos kínai kultúra lényegét a világba. Minden előadás tisztelet a művészet iránt és ígéret a közönség számára. Reméljük, hogy a nevetés és a csodálkozás révén egyre többen megértik a kínai akrobatika mögött rejlő szellemiséget – a kitartást, az együttműködést és a folyamatos fejlődést. Magyarország gazdag cirkuszi hagyományokkal rendelkezik, és a Fővárosi Nagycirkusz a cirkuszművészet egyik legjelentősebb intézménye világszerte. Hisszük, hogy a közönség itt magas szintű művészi elismeréssel rendelkezik, és nyitott a sokszínű kultúrákra.
A dél-amerikai országok mellett az elmúlt években az ikária műfaj egyik legtermékenyebb új központjává Etiópia vált, amely ma az afrikai cirkuszművészet egyik legélénkebb bázisa.Innen érkeztek az Ase Brothers művészei is, Biruk Abreha Abera és Asfaw Brhanu Mehari, akik kivételes technikai tudásukkal és karizmatikus kisugárzásukkal emelkednek ki. Hogyan indult a karrieretek? Mekelle-ből származunk. Ez Tigré régió fővárosa és Etiópia egyik legnagyobb városa az északi országrészben, továbbá jelentős gazdasági és oktatási központ. Etiópiában kezdtük cirkuszi pályafutásunkat. Talán nem túlzás azt mondani, hogy hazánkban mi vagyunk a legelismertebb ikária művészek. 2024-ben az olasz Togni család szerződtetett le bennünket az Il Florilegio szaúd-arábiai turnéjára, ez volt az első fontosabb állomás. Hogyan vezetett az utatok Magyarországra? 2025-ben a limai Angeles Espectáculos vízicirkuszi produkciója, az Atlantika egyik kiemelt attrakciójaként arattunk sikert. Európai turnénk a spanyol Gironai Arany Elefánt Nemzetközi Cirkuszfesztiválon kezdődött, majd Budapesten, a Fővárosi Nagycirkusz Ringlispíl című műsorában folytatódik. Nagyon várjuk, hogy bemutatkozhassunk a magyar közönség előtt! Mit jelent számotokra a cirkuszt? A csodák világát. Azt, hogy kitartással és szorgalommal bármit el lehet érni. Számunkra a cirkuszi lét egyben a szórakozást és a kikapcsolódást is jelenti. Igen népes a családunk ez nekünk hatalmas lehetőség is a fejlődésre és hogy támogathassunk a szeretteinket.
