Mlinár Páter, koreográfus és táncművész

Különleges alkalom a Fővárosi Nagycirkuszban – néptáncosok lépnek fel! Interjú Mlinár Péter koreográfus és táncművésszel, a csupán egy hétig látható Ringlispíl című előadás koreográfusával.

Milyen érzés cirkuszi közegben fellépni? Én alapjáraton a színház világából jövök, közel húsz éve dolgozom mindenféle színházi produkcióban. Amikor a Békéscsabai Jókai Színházban kezdtem 17 évesen, akkor kezdett ott igazgatóként dolgozni Fekete Péter is, így sok közös munkánk volt, amik sosem voltak hagyományos értelembe vett színházi előadások. Péter egy sima prózai előadásból vagy zenés produkcióból is mindig valami olyan különlegességet varázsolt, ami egy kicsit a színházi elemeket is használta fel, emiatt rajta keresztül már eléggé korán lehetőségem nyílt beletekinteni ebbe a világba is. Az első kifejezetten cirkuszi produkció, amiben közösen dolgoztunk egy cirkuszfesztivál volt. Azóta eltelt tíz év, és most ismét itt vagyok a cirkuszban, ismét itt dolgozunk. Akkor nem idegen neked a cirkusz világa. Hogy tetszik a Ringlispíl története? Milyen érzés a műsorban szerepelni? A Ringlispíl története ugye a Körhinta című filmen alapul, ami a vidéki búcsúk és a városligeti majálisok világát idézi. Péter azzal a szándékkal hívott fel engem, hogy ennél a műsornál egy különleges alkalom nyílik arra, hogy egy régi vágyát, a néptáncos vonalat behozzuk a cirkuszba. Úgy gondolta, hogy ez a produkció az, ami a legalkalmasabb lesz arra, hogy a táncot most először ne csak betétként használjuk, hanem a műsor külön szerves részeként. Úgyhogy számomra nagy öröm volt, mert én régóta szerettem volna visszatérni a cirkuszba dolgozni, valamint a táncosoknak is hatalmas lehetőség ez. Milyen gondolatok kavarognak benned most a műsor előtt? Hogyan készülsz fel? Teljesen mások, mint egy színházi produkció előtt. Ott általában a táncosok más súllyal vesznek részt az előadásban. Ebben az műsorban a konferansszal együtt fogjuk össze az előadást, meg-megjelengetünk az első és második felvonás alatt. Tehát akkora felelősség most nincs rajtunk, mint egy színházi előadásban, de persze a mi jelenlétünk tudja emelni az artisták produkcióját. Mit üzennél azoknak, akik még nem látták az előadást? Először is, hogy szerintem jó cirkuszba járni. A Fővárosi Nagycirkusz nagyon felszerelt, így teljesen más élményt tud nyújtani, mint egy utazócirkusz. Az egységes látványvilág, a hangzásvilág és a dramaturgiai ív jóval többet nyújt egy szimpla cirkuszi gálánál. Az interjút készítette: Németh Nóra  

Gyulyás Levente zeneszerző és zenekarvezető

„Aki csodát akar látni, jöjjön el!” – Interjú Gulyás Levente zeneszerzővel, a Ringlispíl című előadás zeneszerzőjével és zenekarvezetőjével

Nagyobb kihívást jelent-e cirkuszi műsorhoz zenét szerezni, mint színházihoz? Azt hiszem, hogy igazából nem. Van egy csomó hasonlóság, de különbség is. Kezdjük úgy, hogy én most ehhez a műsorhoz zenét nem szereztem. Vannak olyan részek, amik a sajátom, de azokat nem kifejezetten ehhez írtam, csak stimmelt ide-oda. Zenét írni cirkuszi előadáshoz olyan szempontból hasonló a színházihoz, hogy a zenét bizonyos helyzetekhez kell írni. Jelen esetben nem dialógusokról beszélünk, hanem mondjuk egy-egy produkcióról, aminek meg lehet fogni a tempóját, frissességét és viccességét. Ami mindkettőben ugyanaz, hogy a hangulatot kell megerősíteni általában zenével. Számítani kell rá, hogy bármi történhet, hogyha az artistánál egy hiba becsúszik, akkor a zenének is tovább kell mennie, folytatódnia kell, nem maradhat csend. Hogy tetszik a Ringlispíl című előadás témája? Én imádom a századelő világát, örültem, hogy ebbe csöppenhetünk bele. Azért is szeretem, mert zeneileg ez az én kedvencem. A gyermekkoromat is eszembe juttatja, van egy ilyen nosztalgikus hangulata az embernek, amibe jó belefeledkezni. Hogyan szoktál felkészülni az előadásra? Van valami rituáléd? Szoktál-e még izgulni? Nincs rituálém, izgulni meg akkor szoktam, amikor még nincs a kezembe feltétlenül az egész, hanem nagyon figyelni kell. Előadás előtt megnézem, hogy minden rendben van-e technikailag, aztán belejátszok ide-oda, de nagy előzetes felkészülést nem szoktam csinálni. Milyen érzésekkel szeretnéd, hogy a nézők távozzanak a műsor végén? Mindenképpen jó érzésekkel, ez nem is kérdés. Az egész műsor nagyon változatos, nagyon szép, és a vicces produkcióktól elkezdve egészen a művésziekig nagyon széles a skála. A végén pedig az utolsó dal szerintem nagyon szép és felemelő. Szóval, hogyha valaki csodát akar látni, akkor jöjjön el, mert fantasztikus lesz, amit az artisták létrehoznak itt a szemünk előtt! Az interjút készítette: Németh Nóra