Instagram Facebook Youtube Tiktok Linkedin-in
Jegyvásárlás
Jegyvásárlás

Ujjé a ligetben...

A Fővárosi Nagycirkusz története

1795
„Városerdőből” Városliget

Az egykori „Városerdő” mocsaras, homokos területét a 18. század végén kezdték rendezni, parkká alakítani. 1795-ben nyílt meg az első vendéglő, és hamar népszerűvé

vált a polgárok körében: a Városliget lett a világ első, bárki által látogatható, nyitott parkja, ahol korcsolya- és lóversenypálya, színházak és mutatványosok várták a szórakozni vágyókat.

A ligetbe a látogatókat 1832-től már óránként induló társaskocsik, 1870-től – a kontinensen egyedülálló módon – földalatti vasút szállította.

Kiállítások és látványosságok a ligetben

A ligeti látványosságok közé tartoztak Carl Hagenbeck egzotikus népkaravánjai és más autentikus népkiállítások, így az 1870-es évektől az állatkertben afrikaiakkal, szingalézekkel, lappokkal is találkozhattak a városlakók.

A liget nagyobb rendezvényeknek is helyet adott, pl. az Országos Kiállításnak (1885) és a millenniumi ünnepségek főbb eseményeinek (1896).

A Barokaldi Cirkusz

Itt nyitotta meg a fotón is látható deszka és ponyvasátrát 1971-ben egy olasz artista: Giuseppe Baroccaldi. A Barokaldi Cirkusz műsorán generációk nőttek fel, és sok magyar artista kezdte itt pályafutását. A cirkusz több tulajdonosváltást követően egészen 1938-ig működött.

Az állatkerti állandó cirkusz

A Fővárosi Nagycirkusz létrejötte valójában az állatkertnek köszönhető, ami 1866-ban nyitotta meg kapuit, ám a kezdeti nagy érdeklődés hamar lelohadt az állatok iránt. A látogatók szenzációt, látványosságot vártak a belép díjért, és a Városligetben sok rivális cirkusz, szórakozóhely működött. Az állatkert vezetése ezért mutatványosokat, komédiásokat alkalmazott, tombolát szervezett, végül megbízta az akkor hazánkban vendégszereplő holland cirkuszigazgatót, Eduard Wulff-ot egy állandó cirkuszépület megépítésével. 

Biztonság mindenekelőtt

Wulff egy akkor újdonságnak számító, szétszedhető és szállítható építményt hozatott Münchenből.  A falakat hullámbádog lemezek borították, az épület szerkezete, az ülőhelyek talapzatai, illetve az alattuk húzódó öltözők is mind vasból voltak – így kevésbé volt tűzveszélyes az épület. Az épülethez egy szintén vasszerkezetes, ötven méter hosszú istálló tartozott, ugyanis Wulff műsorában rendszerint 86 ló szerepelt. Ezenkívül a porondra süllyesztett betonmedence került, így vízicirkusz előadások bemutatására is lehetőség nyílt. 

Modernitás és kényelem

Az épületben jutott hely a balettkar és a statiszták számára is, utóbbiaknak külön helyiséget biztosítottak az öltözők mellett. A bejárati előtérben tűzjelző állomás kapott helyet, valamint büfé is volt. Emellett az épületben már 1892-ben vízöblítéses toilettek működtek, a világítást pedig korszerű légszeszlámpákkal oldották meg. A nézőtéren 40 páholy volt, így az álló- és ülőhelyekkel együtt összesen 2554 fő fért el.

A Beketow-korszak

Eduard Wulff a kezdeti sikerek ellenére pár év múlva visszaadta a cirkusz bérleti jogát, amit 1904-ben Matvej Ivanovics Beketow (1867-1928) vett át családjával.

Beketow 1867-ben született Orjolban. A cári hadsereg egykori katonája bohócként kezdte művészi pályafutását egy koppenhágai cirkuszban, disznókat is idomított, végül lovakkal kezdett foglalkozni. Önállósította magát, és vállalkozása Európa-hírű nagycirkusszá fejlődött. A ló lett az igazi szenvedélye, elismert szaktekintéllyé vált a lótenyésztés területén is. A feleségével együtt bemutatott lovasprodukciók a műsor fénypontját jelentették, a cirkusznak akkoriban kb. 100 lova volt.

Új helyre költözik a cirkusz

Beketow 1908-ban felújíttatta az épületet és 80 méterrel arrébb, az Állatkerten belül egy új, kerítéssel leválasztott területre, a körút mellé költöztette. Az épület egyúttal hangsúlyos, emblematikus utcai homlokzatot is kapott a cirkusz címerével: 3-3 ágaskodó cirkuszi ló között Beketow portréja volt látható lópatkóval keretezve.

A világ közepe

A felújított cirkuszépület a cirkuszelőadások mellett sokféle eseménynek adott teret. 1911-ben például a híres német rendező, Max Reinhardt Oidipusz című előadását tekinthették meg a nézők, de többször volt birkózóverseny is a porondon.

Lezárul egy korszak

Beketow kisebb megszakításokkal 1928-ig vezette a cirkuszt, végül anyagi csődbe jutott és öngyilkos lett. Őt fia, Beketow Sándor követte, aki 1929-től társával, Árvai Rezsővel együtt vezette a cirkuszt. Varieté jellegű előadásokkal igyekeztek becsalogatni a nézőket, azonban a látogatószám csökkent. Így anyagi gondok miatt végül kénytelenek voltak visszaadni a cirkusz bérleti jogát.

Átmeneti évek

A cirkusz vezetésének ügye jó ideig kérdéses volt: 1934-ben például a Vígszínház költözött a porondra. A Cirkusz csillaga című előadásban olyan sztárok léptek fel, mint Rökk Marika és Jávor Pál. 1935-ben a Busch Cirkusz bérelte a cirkuszt egy szezonra látványos vízicirkusz műsort kínálva.

Fényes György cirkusza

1936-ban Fényes György vette át az igazgatói posztot, aki a 2. világháború ideje alatt, egészen 1944-ig volt igazgató. Fényes műsorpolitikájával leginkább a varieté felé közelített. Bár műsorai világszínvonalúak voltak, a magyar artisták körében sok feszültséget okozott, hogy leginkább külföldi művészeket szerződtetett.

1936-ban Fényes György vette át az igazgatói posztot, aki a 2. világháború ideje alatt, egészen 1944-ig volt igazgató. Fényes műsorpolitikájával leginkább a varieté felé közelített, a cirkusz nevébe is becsempészte a “varieté” szót. Bár műsorai világszínvonalúak voltak, a magyar artisták körében sok feszültséget okozott, hogy leginkább külföldi művészeket szerződtetett.

1944-ben a cirkuszt a bombázások miatt bezárták. Az épület jelentős károkat szenvedett, ám 1945. május 1-jén mégis ünnepi előadással várta a közönséget. A cirkusz vezetését hárman vették át: ismét Árvai Rezső és a Göndör-fivérek: Ferenc, aki egy híres ugródeszka csoport vezetője volt, és Miklós, alias Corodini, a közismert bűvész.

A cirkuszt 1949-ben államosították, ekkor kapta a Fővárosi Nagycirkusz nevet, igazgatója Barton Nándor lett.

A cirkusz a világháború végén

1944-ben a cirkuszt a bombázások miatt bezárták. Az épület jelentős károkat szenvedett, ám 1945. május 1-jén mégis ünnepi előadással várta a közönséget. A cirkusz vezetését hárman vették át: ismét Árvai Rezső és a Göndör-fivérek: Ferenc, aki egy híres ugródeszka csoport vezetője volt, és Miklós, alias Corodini, a közismert bűvész.

A cirkusz az államosítás időszakában

A cirkuszt 1949-ben államosították, ekkor kapta a Fővárosi Nagycirkusz nevet, igazgatója Barton Nándor lett. Őt követte 1954-től Osváth István, 1957-től Feldman László és Heitz György, majd még ebben az évben Fekete Lajos, aki 1969-ig irányította az intézményt.

Az államosítás sok változást hozott a cirkuszok, artisták életébe. A családi cirkuszok mind állami kézbe kerültek: 1951 tavaszán 11 állami utazócirkusz indult országos turnéra. 1954-ben megalakult a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat, és az artisták többsége a vállalat státuszba vett művészeként dolgozhatott tovább.

Cirkusziskola

1950-ben az Állami Balettintézettel egyidőben alakult meg az Állami Artistaképző Intézet, ahol 11-12 éves koruktól nemcsak az artistacsaládok gyermekei, hanem civilek is tanulhattak. Az intézmény alapítója és igazgatója 36 éven keresztül Id. Baross Imre volt, akinek nevét ma az iskola viseli. Az iskolából számos artista és artistacsoport indult el a világhírnév felé, és szerepelt a legnagyobb külföldi cirkuszok, fesztiválok porondjain.

Hungarikum a porondon

A cirkuszművészet ebben az időszakban államilag elismert és támogatott előadóművészeti tevékenység lett. A külföldön vendégszereplő magyar artisták sikereinek köszönhetően a magyar cirkuszművészet a világ élvonalába került. Egyes zsánerek, mint az ugródeszka- vagy zsokészám igazi hungarikummá váltak. Számos artista kapott állami kitüntetéseket, pl. Jászai Mari-díjat.

Egy új cirkusz terve

Az 1950-es évek végére a Fővárosi Nagycirkusz épülete szerkezetileg és technikailag is elavulttá vált, igencsak megérett a bontásra. Barton Nándor igazgató a Porond 1956. márciusi számában megjelentetett egy cikket „Korszerűsítjük a Fővárosi Nagycirkuszt” címmel. A Középülettervező Vállalat első terveire azonban 1964-ig kellett várni. Az állam végre döntött egy új, korszerű kőcirkusz felépítéséről.

Búcsúzik a cirkusz

A Fővárosi Nagycirkusz társulata és közönsége a „Búcsúzik a cirkusz” című műsorral köszönt el a régi Wulff-Beketow-féle épülettől, mely 77 éven keresztül várta a cirkuszrajongókat. Az épületet az állam 1966. márciusában kezdte lebontani, és a régi épület helyén kezdődött meg az új cirkusz építése Barbier Ferenc, Fazekas János és dr. Kotsis Iván tervei alapján.

Az építkezés évei

Az épület különleges szerkezete vasbeton pillérekből és egy 46 méter átmérőjű, közbülső alátámasztás nélküli födémből áll, így alakja cirkuszsátorra hasonlít. A régi, klasszikus bejárat helyett az épület modern üveg homlokzatot kapott. Az új cirkusz átadását 1970-re tervezték, de az építkezés a tervezettnél lassabban haladt. Az átmeneti időszakban az előadásokat a Dózsa György úton felállított cirkuszsátorba költöztették át.

Az új cirkuszpalota

Az elkészült új épület minden tekintetben megfelelt a kor követelményeinek: 150 fellépő befogadására alkalmas, kényelmes, szállodaként is üzemelő öltözők, kombinált fürdőhelyiségek, tágas társalgó, büfé várta az artistákat. A „magyar artistaművészet fellegvárát” az akkori legmodernebb hang- és fénytechnikai eszközökkel szerelték fel. A kupola magassága 15 méter lett, az állatok számára korszerű istállók, biztonságos automata kihúzható ketrecek készültek. A cirkusz rajongóit a színházakban megszokott körülmények fogadták: büfé, ruhatár és 1849 ülőhelyes nézőtér.

Nyitógála

Az új cirkusz ünnepélyes megnyitójára 1971. január 14-én került sor, a gálára a világ négy tájáról, külföldi vendégszerepléseikről érkeztek haza világhírű artistaművészeink.

A cirkusz a rendszerváltozásig

A Fővárosi Nagycirkusz újranyitása utáni első igazgató Eötvös Gáborné volt, őt követte 1979-ben Radnóti Tamás, 1982-ben Vitáris István, majd 1985-ben ismét Radnóti Tamás. 1988-ban Kristóf István vette át a Fővárosi Nagycirkusz vezetését, aki 24 éven át maradt ezen a poszton.

Az új cirkuszépületbe a nézők és az artisták egyaránt szívesen tértek vissza. Az épület 10 éves jubileumáig közel 9 millióan látogattak el az előadásokra, melyekre 547 artistaszámot szerződtettek.

Az első cirkuszfesztivál

A rendszerváltást követően megcsappant a cirkuszművészet állami támogatottsága. a Fővárosi Nagycirkusz fennmaradása is bizonytalanná vált. Kristóf István, a Fővárosi Nagycirkusz akkori igazgatója ezért úgy döntött, a külföldi rendezvények mintájára egy hazai nemzetközi cirkuszfesztivál szervezésébe kezd. A szakma legnagyobbjai – köztük Czeisler „Tihany” Ferenc, Eduard Murillo – segítettek tanácsaikkal, mondtak igent a felkérésre, hogy a fesztiválzsűri tagjai legyenek, és sok artista vállalta ingyen is a fellépést.

Hagyomány születik

Az első Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál 1996. március 20-24. között zajlott, és azóta is kétévente sor kerül az eseményre, melyet mára a nagy fesztiválokkal (Monte Carlo, Verona, Wiesbaden, Párizs) együtt emlegetnek. 

A fesztivál igazi cirkuszi közösségi ünnepnek számít, ahová a világ minden részéről érkeznek artisták és nézők. Az

artisták itt tájékozódhatnak az új trendekről, technikákról, rengeteg szakmai tanácsot osztanak meg egymással, és ihletet merítenek egymás produkcióiból. Emellett lehetőséget kapnak, hogy a fesztiválra érkező cirkuszigazgatók, ügynökségek előtt bemutassák produkcióikat, szerződést kapjanak.

Folyamatos fejlődés

A fesztivál folyamatosan fejlődik, egyre több szakmai rendezvény és közönségprogram kíséri: versenyen kívüli bemutatók, workshopok, szakmai és diplomáciai megbeszélések, cirkusztörténeti kiállítások, közönségtalálkozók.

2016 óta a versenyprogram különlegessége a Lyrical Circus Late-Night Show újcirkuszi műsor, melynek fellépői egy éjszakai erotikus történetbe ágyazva mutathatják meg tudásukat a porondon.

A Fővárosi Nagycirkusz, mint Nemzeti előadóművészeti intézmény

2012 novemberétől 2015 novemberéig Id. Richter József igazgatta a Fővárosi Nagycirkuszt. Ebben az időszakban a cirkusz Művésztelepét is továbbfejlesztették.

A Hippodrom és az Állatház épületeit 2012-ben lebontották, a felszabaduló területen épült meg a Hungária Cirkuszcsarnok, mely nemcsak akrobatikus és levegőszámok gyakorlására, hanem bemutatók és vizsgaelőadások helyszínéül is szolgál. 2014. július 4-én újabb nagy előrelépés történt: a Fővárosi Nagycirkusz kiemelt nemzeti előadó-művészeti intézménnyé vált.

Új igazgató a porondon

2015. december 1-jén Fekete Péter vette át a Fővárosi Nagycirkusz, egyben a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. vezetését.

2018. május 22-től az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként, a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segítette a cirkuszművészet ügyét. Az intézményt ez idő alatt Dr. Borsós Beáta ügyvezető igazgató vezette.

130 éve a ligetben

A Fővárosi Nagycirkusz 2019. június 27-én ünnepelte fennállásának 130 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a cirkusz épületében jubileumi cirkusztörténeti kiállítás nyílt, amelyet 6 éven át láthatott a közönség.

Ugyancsak a 130 éves jubileumhoz köthető, hogy a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. elnevezése kiemelt nemzeti intézmény jellegének megfelelően 2019. június 27-től Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. lett.

2022-től ismét Fekete Péter vezeti a Fővárosi Nagycirkuszt és annak fenntartó intézményét, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft-t.

Újabb fejlesztések, múzeum, Mentor-program, stb. részletezése