a nemzetközi konferencia előadói

Cirkuszi esélyteremtés Közép-Európában – Nemzetközi V4 konferencia

A 16. Budapest Cirkuszfesztivál hivatalos eseményeként került megrendezése 2025. január 8-án az a nemzetközi konferencia, amely a cirkuszi esélyegyenlőség megteremtésének helyzetét vizsgálta. 7 ország 17 előadója azt járta körül, hogyan valósulhat meg az akadálymentesség mind fizikai, mind mentális szempontból az átlagtól eltérő, különleges képességekkel rendelkező emberek számára a cirkuszi szervezetekben, a cirkuszi porondokon és a cirkusz nézőterein.

Cirkuszi bohócokat ábrázoló szobrok

Circus Museum Flash a fesztiválon: új műtárgyak a Fővárosi Nagycirkuszban

2026. január 8-án este a Fővárosi Nagycirkuszban ismét Circus Museum Flash-t, azaz 8 perces villám kiállításmegnyitót rendeztünk legújabb cirkusztörténeti kincseinkből, a 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál hivatalos programjaként. Adományozóink jóvoltából a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményébe került értékes műtárgyakat immár folyamatosan láthatja a cirkuszlátogató nagyközönség az 1. emeleti aulában.

Ifj. Eötvös Gábor

Ifj. Eötvös Gábor (1942 – 2025) – elcsendesült a zenebohóc trombitája

 A Fővárosi Nagycirkusz mély megrendüléssel emlékezik Ifj. Eötvös Gáborra, a 2025. december 21-én, hosszas betegség után, életének 83. évében elhunyt sokoldalú artistaművészre. A kiváló cirkuszi akrobata, zenész és bohóc jellegzetes alakját és emlékezetes cirkuszi szerepeit archívumunk filmjeivel idézzük fel és őrizzük tovább az utókor számára.

Fekete Péter és a cirkusz elé szállított mozdony

Hagyomány és innováció gőzerővel a Ligetben: 136 éves mozdonyt emeltek be daruval a Fővárosi Nagycirkusz előtti térre

A 2026. január 7–12. között megrendezésre kerülő XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál alkalmából a Fővárosi Nagycirkusz előtti térre 2025. december 12-én 11 órakor egy igazi gőzmozdonyt emeltünk be darukkal – méltó jelképét annak, hogy hagyomány és technikai fejlődés hogyan húzhat egy irányba, közös erővel. A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésének célja, hogy felhívják a figyelmet a magyar kultúra értékeire, valamint a tudás és az innováció fontosságára – hangzott el a sajtótájékoztatón. Fekete Péter, Jászai Mari-díjas, érdemes művész, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója az eseményen kiemelte: a Fővárosi Nagycirkusz 136 éves, pontosan annyi idős, mint az intézmény előtt elhelyezett szerelvény. „A gőzmozdonnyal azt üzenjük a világnak, hogy Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja, húzóereje, hiszen az a megújulási folyamat, melyet a cirkuszművészet Budapesten produkál, jelentős hatással van a világ cirkuszművészetére”- emelte ki. Dr. Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója az eseményen elmondta: örömmel bocsájtották a Fővárosi Nagycirkusz rendelkezésére a lokomotívot, ezzel is ünnepelve a hazai cirkuszművészetet. A kiállított, 2459 pályaszámú mozdony akkor állt szolgálatba, amikor Ady Endre 12 éves volt és 90 évig szolgált – mondta Schneller Domonkos, aki arról is beszámolt, hogy ebből a típusú mozdonyból Magyarországon több további példány is van: például egy Debrecenben, egy Kápolnásnyéken, valamint három Budapesten. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója hangsúlyozta: a rendezvénnyel a múzeum láthatóságát tudják fenntartani, hiszen csaknem tíz éve nem látogatható a múzeum főépülete. „Nagyon fontos, hogy a saját közönségünkkel az utcákon, a tereken és a különböző fesztiválokon tudjunk találkozni” – magyarázta, példaként említette a Mozgó Múzeum elnevezésű projektet, melynek keretében Ikarus autóbuszok jelennek meg Budapest utcáin, vagy éppen a Művészetek Völgyében, ahol Zenélő Busszal is találkozhatott a közönség. Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója az eseményen hozzáfűzte: több mint három hónapon át lehet nézni, fotózni a monstrumot, előadásokat hallgatni a magyar vasút történetéről, arról az időszakról, amikor a világhírű gőzösöket épített Magyarország. Ráadásul 2026. január 7-12 között Magyarországra figyel a világ, ekkor rendezik a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált– tette hozzá.   „Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja”   Négy kontinens több mint 200 világhírű artistája öt különböző műsorblokkban mutatkozik be a közönségnek és méretteti meg magát a rangos nemzetközi zsűri előtt a Fővárosi Nagycirkuszban 2026. január 7. és 12. között. A kétévente megrendezett Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál a világ egyik legjelentősebb cirkuszművészeti szakmai rendezvénye és a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál után a világ második legnagyobb ilyen jellegű rendezvénye – hangsúlyozta Fekete Péter főigazgató, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a korábban a szórakoztatóiparhoz tartozó ágazat már be tudott illeszkedni a „magas művészetek” közé. Kiemelte: szinte minden zsánerben csúcsprodukciók érkeznek. Kínából két olyan világszámot mutatnak be, amelyet még soha, sehol nem láthatott a közönség eddig. Köztük lesz egy talajakrobatika szám: 18 artista fog szaltózni a talajon; egy amerikai produkció során a közönség pedig egy különleges levegőakrobatika számot csodálhat meg – sorolta. Fekete Péter elmondta, hogy a fesztivál a csúcsprodukciója a magyar művészek bemutatkozása lesz. „Azt szeretnénk, ha minél több menedzser, minél több igazgató látná a magyarokat és jó szerződéseket kínálna a hazai művészeknek”- hangsúlyozta. A XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál jelképe 2026-ban a lokomotív: „Budapest a világ cirkuszművészetének lokomotívja, a társadalom kulturális motorja, az utolsó olyan művészeti ág, amelyet az AI sem tud helyettesíteni.” – tette hozzá Fekete Péter.  

Fehér lovak

Fegyelmezett testek – A szépség és hatalom cirkuszi esztétikája

A modern cirkusz a kezdeteitől fogva a fegyelem terepe: a test kontrollált mozgásának, a testi erőnek és ezek harmóniájának látványos felmutatása. A színházzal ellentétben, a szépség itt nem az átlényegülésben vagy a szerepben rejlik, hanem a test fegyelmezettségében. A cirkusz fellépői – emberek és állatok – nem „alakítanak” valakit, hanem saját testük tökéletes uralásán keresztül válnak látvánnyá. A manézs a fegyelem színpada, ahol a test egyszerre válik a szépség és a hatalom eszközévé. A következőkben a szépség és a hatalom cirkuszban való megjelenését járjuk körül az állatszámok által.

Tautz Vilma fiatalkori képe

Tautz Vilma (1929-2024) – Egy hosszú élet a cirkusz vonzásában

Artista családba született, már hatévesen fellépett – és ezután soha nem távolodott el a világot jelentő porondtól. A cirkusz varázslatos világában, a szakmát folytató gyermekei és unokái mellett maradt idősen is. Halálának első évfordulóján, december 8-án Picard Nándorné Tautz Vilmára emlékezünk.

a MOKK szakmai munkatársai, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság munkatársai, a mintaprojektben résztvevő miskolci Herman Ottó Múzeum, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum – Sóstói Múzeumfalu, az Óbudai Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum képviselői, a nemzetközi projektpartnerek, hazai és külföldi vendégek

ReDance Ukraine – nemzetközi zárókonferencia

2025. november 27-én zárult az a múzeumi mintaprojekt, amelyben a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívummal együtt öt magyar múzeum vett részt, és amely a lakóhelyüket kényszerűen elhagyó ukrajnai menekültek szellemi örökségének védelmét szolgálta. A projektben résztvevő kulturális intézmények közvetlenül fordultak a környezetükben élő ukrajnai közösségekhez. Együttműködéseik révén olyan programsorozatok születtek, amely az ukrán kulturális hagyományok megőrzését, továbbélését és újraértelmezését célozták, múzeumi eszközökkel – mint a 2025. május 17-én a Fővárosi Nagycirkuszban bemutatott ReDance Ukraine táncest.

A Fővárosi Nagycirkusz balettkara és zenekara lép fel a Generációk Találkozása elnevezésű programon

Hatalmas sikere volt a Fővárosi Nagycirkusz előadásának a Generációk Találkozása díjátadó gálaestjén

A Családbarát Magyarország Központ 2025-ben első alkalommal adta át a Generációk Találkozása díjakat. Az elismerést olyan személyek vagy közösségek kaphatták, amelyek példamutató módon járulnak hozzá a családon belüli generációs összetartozás erősítéséhez, valamint a kulturális emlékezet megőrzéséhez. Az ünnepséget a Fővárosi Nagycirkusz produkciója zárta, amelynek különlegessége az volt, hogy a pályázat mind az 5 kategóriáját megjelenítették az előadásban. A Generációk Találkozása díjátadó gálán közreműködött: A Fővárosi Nagycirkusz balettkara: Buzás Réka Dévai Fanni Dobai Karina Ellenbacher Kamilla Farkas Kámea Lengyel Domokos Lovász Réka Szöllősi Gréta Tokodi Dániel Alievs Infinity – perzs (Üzbegisztán): Aliev Anvar Saidovich Shimolina Aleksandra Somov Vladislav Yansupova Yasmina „Old School” Ukraine – handstand: Erika Mryl Varvara Fedorova Yaroslava Lytvynova A Fővárosi Nagycirkusz zenekara: Szakál László – zenei vezető, zongora Román Iván – hegedű Babindák István – klarinét Koreográfus: Fejes Kitty Rendező: Fekete Péter – Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész        

Stift Zsófia, lánya és Fekete Péter

A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum megalakulásának 3. évfordulóját ünnepelte november 10-én

Joó Emese főmuzeológus, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője az intézmény fennállásának harmadik évfordulóján, a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva bejelentette: a folyamatosan gyarapodó múzeumi gyűjteményben immár 40 ezer műtárgyat, 4 ezer könyvet, 10 ezer folyóiratot, 250 cirkuszi zenekari kottát, sokszáz hazai és nemzetközi cirkuszi műsorfüzetet, artista növendékek vizsgamunkáit és 62 iratfolyóméter intézményi dokumentumot őriznek. Az ingyenes kutatószolgálaton keresztül ezek a cirkusztörténeti forrásanyagok a nagyközönség számára is elérhetőek, a nemzetközi cirkuszi szakkönyvtár nyilvános, folyamatosan látogatható. A műtárgy-raktárat korszerű képtároló rendszerrel fejlesztették tovább az intézmény szakemberei: mindössze 10 négyzetméter alapterületen összesen 400 négyzetméter mobil falfelületen helyeznek el szakszerűen és kezelik biztonságosan a műalkotásokat, a közel 1000 db kortárs és történeti festményt, grafikát, nyomtatványt – közölte a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője.