IRINA ASZTRONAUTA A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ KUPOLÁJÁBAN – Lélegeztetőgéppel a magasban

A „Cirkuszherceg- Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadás díszbemutatóját követően valóra vált egy régóta dédelgetett álom. Szonday Szandra cirkuszkutató, muzeológus, költő és művész, a cirkuszi tudományos tár alapító munkatársa Irina asztronautaként az égbe emelkedhetett. A Meg vagyok húzatva?! című könyv szerzője és a Szívesnapló című blog írója ritka genetikai betegségben szenved. A Marfan-szindróma legjellegzetesebb tünetei a vázrendszeri eltérések, ám mégis a betegek életére a súlyos szív- és érrendszeri elváltozások jelentik a legnagyobb veszélyt. Kollégánk tavaly nyár óta állandó gépi lélegeztetésre szorul. Simet Lászlót, a Hortobágyi Károly-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett Érdemes Művészt, artistaművészt is megindította Szonday Szandra élettörténete. Így kerülhetett sor a kupolában a muzeológus és az artistaművész varázslatos találkozására, amelyre nagy valószínűséggel még soha, sehol nem volt példa a világon. Szonday Szandrát kollégáink beültették és bekötötték egy óriás karikába, amelynek segítségével felhúzták a magasba, hogy ott, az óriás szemafor legfelső pontján adhasson át neki a világhírű artistaművész egy virágcsokrot születésnapja alkalmából. A rendkívüli produkció során Simet László artistaművész súlyos bokatörését követő felépülése óta első alkalommal állt meg biztosítókötél nélkül, fél lábon a halálkereket és a magasdrót-számot ötvöző, 8 méter magas forgó rekvizit legfelső csúcsán, miközben a kupolában, a karikában ülő Szonday Szandra muzeológusnak átadta az ajándékot. „A betegség felszabadít!” – vallja a sokoldalú művésznő és kutató, aki hivatásának érzi azt is, hogy minél több emberhez eljuthasson az üzenete, miszerint mindannyian mások vagyunk és mégsem vagyunk mások; hogy betegségünkből erőt is meríthetünk. hiszen rengeteg tapasztalatot, ismeretet nyerhetünk bajainkból, általa jobban megismerhetjük magunkat és a világot, elfogadóbbá válhatunk és másként értékelünk dolgokat.” „Irina alakja olyan volt nekem most, mint egy őrangyal, aki segítségemre siet; én teremtettem ezt az angyalt magamnak, hogy a hónom alá nyúljon, szárnyakat kölcsönözzön és felemeljen, Münchhausen báróvá váltam, aki saját magát húzza ki a mocsárból a hajánál fogva. „- mondta Szonday Szandra. Simet László artistaművész úgy fogalmazott: „Rendkívül megható pillanatot élhettünk át. Biztos vagyok abban, hogy ez a különleges produkció mindannyiunk számára maradandó élményt jelent.” A különleges eseményen Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója köszöntötte az ünnepeltet. A társulat összes tagja elismerését és csodálatát fejezte ki ahhoz a galaktikusan végtelen derűhöz, amellyel Szandra mindannyiunkat pozitív energiákkal tölt fel, inspirál és példát mutat a cirkuszkutatási munkában, a művészi kreativitásban és a személyes baráti kapcsolatokban egyaránt.

„Állati Kör” – Ismét megrendezi a Fővárosi Nagycirkusz a felelős állattartást fókuszba helyező szakmai fórumát

A Fővárosi Nagycirkusz új kezdeményezése, az Állati Kör Szakmai Fórum egy olyan eseménysorozat, ami az állatok értékeire, a felelős állattartásra, az ember-állat kapcsolatra hívja fel a figyelmet. A Fórum minden alkalommal az aktuális cirkuszi előadásban szereplő állatfaj vagy hozzá kapcsolódó téma köré szerveződik, és szakértők bevonásával tárja fel az ember-állat kapcsolat sokszínűségét. Első alkalommal a nálunk is egyre népszerűbb szánhúzó kutyáké volt a főszerep. A Fórum második témája a lovak világa, amely során kiemelt szerepet kap az állatjólét, a lovak a cirkuszban, a sportban, a hagyományőrzésben és terápiában betöltött szerepe. Sorozatunk szemléletformáló céllal indult, hogy meg tudjuk mutatni: a velünk dolgozó és élő állatok kreatív társaink, egy produkció az emberi művészet és az állati ötletesség közös halmazában jön létre, a modern cirkusz az ember és az állat harmonikus együttműködésének gyümölcse, ez pedig pozitív példa annak a több százezer nézőnek, aki minden évben ellátogat hozzánk. Az Állati Kör Szakmai Fórum nemcsak egy rendezvény, hanem egy lehetőség, hogy jobban megismerjük a környezetünkben élő állatokat, közösen gondolkodjunk és cselekedjünk az állatokért. Meghívott előadók: Abayné Dr. Hamar Enikő, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet tanára, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja Dallos Gyula, Európa-bajnoki bronzérmes és 25-szörös magyar bajnok díjlovas, a Magyar Érdemrend Tiszti Keresztjével elismert, örökös magyar bajnok, mesteredző, egyetemi lovas tanár, a Honvédelmi Minisztérium magyar katonai lovaskultúráért és lovassportért felelős miniszteri biztosa Dallos Zsófia, lovas, szakedző, 5-szörös Ifjúsági, 2-szeres Junior és 3-szoros Felnőtt Magyar Bajnok díjlovas Pénzes Gábor, lovas huszár főhadnagy, Budapest Helyőrség Dandár gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály Richter Angelina, Guinness-rekorder cirkuszművész, lovasakrobata Richter Flórián, Hortobágyi Károly-díjas és Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett magyar artistaművész, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Ezüst és Arany Bohóc-díjas lovasakrobata Spitzner Ádám, állatorvos Szabó Emese Hajnalka, lovas tréner és lovas coach, LPM&P mester-tréner Tászler Melinda, szabadidomító lovasedző Időpont: 2025.március 1. (szombat) 18:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz (1146 Budapest, Állatkerti körút 12/a)

ARTISTA CAFÉ: JÓKAI MÓR ÉS A CIRKUSZ

A Fővárosi Nagycirkusz havi műsoros pódiumbeszélgetésének, az ARTista Café következő alkalmának témája a 19. századi magyarországi cirkuszélet, valamint a cirkuszrajongó Jókai Mór lesz. Idén ünnepeljük az egyik legnagyobb magyar író, Jókai Mór születésének 200-dik évfordulóját. Jókai nagy történelmi regényeit mindenki ismeri, de azt már kevesebben tudják, hogy nagy cirkuszrajongó is volt, rendszeresen látogatta a cirkuszi mutatványosokat, és a korszak számos cirkuszi figuráját is beemelte regényeibe és különböző írásaiba. A februári ARTista Café alkalmával nézőink betekintést kaphatnak a 19. század második felének színes cirkuszi világába, a Városliget mai szemmel már vadregényes miliőjébe és a kor mindenféle rendű és rangú mutatványosainak kalandos életébe. Ezt követően pedig olyan rég elfelejtett Jókai Mór és kortársai által írt irodalmi szövegeket porolunk le, amelyek bemutatják a korszak cirkuszi figuráit, a cirkuszosok és mutatványosok romantikus életét. A program második felében pedig azt járjuk körül, kik és milyen módon állították színpadra Jókai műveit, miért kerülte el nagyrészt legnagyobb írónk a színpadokat, de miért támadt fel mégis a Fővárosi Nagycirkusz porondján a 2022-ben bemutatott Melyiket a 9 közül? című cirkuszi előadásunkban. A cirkuszi Jókai-adaptáció alkotóival és avatott színházi emberekkel megvizsgáljuk, hogyan lehetett egy nagy sikerű előadást létrehozni egy majdnem két évszázados novella alapján? Időpont: 2025. február 20. (csütörtök) 18:00 Helyszín: Fővárosi Nagycirkusz – Budapest, 1146, Állatkerti krt. 12/a A beszélgetés résztvevői: Almássy Balázs irodalmár Balogh Tibor színházi szakíró, dramaturg Perczel Olivér társadalomtörténész Szonday Szandra cirkusztörténész Fekete Péter, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója és a Melyiket a 9 közül? rendezője A beszélgetést Pál Dániel Levente, a Fővárosi Nagycirkusz dramaturgja vezeti. A pódiumbeszélgetést énekes és cirkuszi műsorszámok színesítik Szomor György és Misurák Tünde, valamint a Cirkuszherceg című műsorunk artistáinak előadásában.

Álló tapssal és ovációval ünnepelte a közönség a „Cirkuszherceg” című műsorunk díszbemutatóját

A Fővárosi Nagycirkusz „Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadásának díszbemutatóját álló tapsviharral ünnepelte a közönség, köztük az a több mint 450 magyar artistaművész is, akiknek évtizedek óta tartó, példamutató kitartó és elhivatottsága nap mint nap gazdagítja a magyar cirkuszművészetet.

Ki lesz a Cirkuszherceg? Sokszoros fesztiválgyőztes produkciókkal várja a nézőket a Fővárosi Nagycirkusz a „Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel” című előadásában!

A Fővárosi Nagycirkusz február 8-tól egy sokoldalú bohóc elképesztő utazására invitálja a közönséget, amely során összefonódnak egymással a technika csodái és a cirkusz ezeréves varázsa! Az előadást a Hortobágyi Károly-díjas Kristóf Krisztián rendezte. A világhírű artistaművész szerint ahogyan a világ változik körülöttünk, úgy a cirkusz is alkalmazkodik és minden eszközzel arra törekszik, hogy megőrizze és újrateremtse azt a semmihez nem hasonlítható, különleges varázst, ami évezredek óta jellemzi. „A technológia és a digitális világ fejlődése új kihívások elé állítja a cirkusz világában dolgozó művészeket. Számtalan kérdés foglalkoztat minket: Hogyan őrizhetjük meg a cirkusz igazi esszenciáját a jövő számára? Hogyan tudjuk megőrizni azt a varázst, ami mindig is különlegessé tette? A fiatal generációk, akik nap mint nap a digitális világban élnek, gyakran más szemszögből látják a világot. Hogyan biztosíthatjuk, hogy ne feledkezzenek el a régi értékekről, a valódi élményekről és az emberi kapcsolatok fontosságáról? Hogyan vihetjük tovább a cirkusz csodáját? Az előadásunk egy különleges, képzeletbeli világot teremt meg, ahol a nézők aktív részesei lesznek a történetnek” – mondta Kristóf Krisztián az előadás kosztümös főpróbáján, pénteken. A középpontban a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Ezüst Bohóc-díjat elnyert bohóc, Henry Ayala áll. Ő a szórakoztatás mellett arra is rámutat, hogy amikor a cirkusz titkát keressük, a válaszok ott vannak előttünk: csak meg kell tanulnunk észrevenni őket! A bohóc most nem csak egy komikus nevettető, hanem szinte már egy filozófus, aki segít meglátni a világ mindannyiunk körül ott rejlő apró csodáit. Kristóf Krisztin rendező szándéka az is, hogy a műsor végén ne csak „szimpla” szórakoztató élménnyel, hanem egy új felismeréssel gazdagodva térjenek haza a nézők: „A cirkusz örök.” Csak ki kell tárnunk a szívünket és hagyni, hogy hatása átjárjon minket! A Cirkuszherceg című műsorban sokszoros fesztiválgyőztes artisták lépnek fel! Látható lesz a Henry Ayala bohóc és magasdrót csoportja, amelynek tagjai 2020-ban a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Arany Bohóc-díjat nyertek, valamint Vladyslava Naraieva, aki handstand számával a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon a „New Generation” kategóriában Arany Bohóc-díjat vehetett át. A 2024-es Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál Bronz Bohóc-díjas Extreme Light tánccsoport és a latinai Italian Talent Cirkuszfesztiválon aranyérmes és 2025-ös monte-Carlói New Generation fesztiválon ezüstérmes 9 éves Dmytro Onyshchenko! Mellettük olyan világhíres magyar artistaművészek lépnek porondra, mint a számos nemzetközi fesztiválon győztes és Hortobágyi Károly-díjas, Érdemes Művész Simet László, aki 2023-ban egy 280 méter hosszú drótkötélen, 40 méteres magasságban kelt át a Duna felett. Az artistaművész tavaly egy próbán elszenvedett súlyos bokasérülése után több hónapon át tartó rehabilitációját követően sikeresen felépült és most újra látható a világon egyedülálló Asztronauták című produkciója a Fővárosi Nagycirkusz porondján: egy, a halálkereket és a magasdrótszámot ötvöző, 8 méter magas forgó rekviziten érzékelteti velünk az űrbéli súlytalanság állapotát. A Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon Arany és Ezüst Bohóc-díjas és Hortobágyi Károly-díjas Richter Flórián és lánya, Richter Angelina két lovas számmal kápráztatja el a közönséget. Richter Flórián rendkívül büszke lányára, aki 2023 őszén Guinness-rekordot döntve, egyedüli nőként a világon 20 lóval bemutatta a magyar lovas posta produkciót, amelyet nemcsak megcsodálhat most a Fővárosi Nagycirkusz közönsége, hanem ez a produkció fogja képviselni hazánkat 2026-ban a világ legrangosabb cirkuszversenyén, a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon. A műsort színesíti még Szabó Réka egy humoros gyorsöltözőszámmal, és Csepregi Lilla, a Baross Imre Artistaképző növendéke slackline produkciójával. És lesz egy igazi különlegesség is! A világon először a Fővárosi Nagycirkusz porondján: Kriz Orsolya nyolcszoros országos Dog Dancing bajnok és elképesztő tánctechnikájú Border Collie kutyusa, Kashmira! A Cirkuszherceg szinopszisa A körülöttünk lévő világ forradalmi változásokon megy keresztül. Klasszikus értékeink, hagyományaink, szokásaink és minden örökségünk megkérdőjeleződni látszik. Félelemmel vagy örömmel, érdeklődve vagy távolságtartással nézzük a technológia és a digitalizáció mindenhová beszivárgó megoldásait: a mesterséges intelligencia mindenre azonnali választ kínáló csetablakait, az egyre okosabb számítógépeket és robotokat. Milyen lesz a jövőnk? Komfortos vagy ijesztő? Milyen lesz a jövő embere? A gépek kreatív társaivá vagy passzív kiszolgálóivá válunk? Ezek a látványos és gyors változások a cirkusz világát sem hagyják érintetlenül, a cirkuszi szakma és az artistaművészek is folyamatosan vitatkoznak egymással a múlt szerepéről, a jelen kihívásairól és a jövő lehetőségeiről. Izgalmas párbeszédek résztvevői lehetünk és még izgalmasabb műsorokat láthatunk világszerte. Ezt az átmenetet: régi és új, klasszikus és digitális találkozását mutatja be a Cirkuszherceg – Egy bohóc kalandjai a jövővel című 2025-ös tavaszi műsorunk. A Cirkuszhercegben egy különös cirkusziskolába csöppenünk, amelyben a tanárnő, Demjén Natália arra keresi a választ, hogy ebben a – lassan – számítógépek által vezérelt világunkban mit jelent az a szó: cirkusz? Vajon érezzük-e, értjük-e még igazi varázsát, vagy azonnal a számítógép (AI) segítségével keressük a választ? Ekkor jelenik meg a porondon a bohóc, aki tudná az őszinte, szívből jövő választ… ha a tanárnő figyelne rá. Mit tartogat számunkra a jövő? Hogyan egészíti ki egymást a klasszikus cirkuszi hagyomány és a modern technológia számos újdonsága? Mindez megtudhatjuk a Fővárosi Nagycirkusz Cirkuszherceg című, 2025-ös tavaszi műsorából.   Stáblista Konferanszié, légtornász: Demjén Natália Zenei vezető: Szakál László, Magyar Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett Zenekar: Babindák István (klarinét és alt szaxofon), Bálint Károly (zongora), Duka Tibor (basszusgitár), Fehér Géza (gitár), Földesi Attila / Adamecz József (dob és ütőhangszerek), Oláh Antal (szoprán és tenorszaxofon), Pípis Zoltán (trombita), Román Iván (hegedű) Koreográfus: Savenko Gulnara Táncosok: Dolha Yelyzaveta, Krukovska Veronika, Kuriacha Mariia, Sharovenko Anna Porondmester: Varga László Porondosok: Babicz Mihály, Dóczy Dániel, Haradzha Semen, Kovács Attila, Markovics Alex, Nagy Máté, Tóth László, Zahalka László Jelmeztárvezető: Martonosi Attila Hangtárvezető: Princz Gergő Hangtechnika: Kövér Lilla, ifj. Oláh Antal Világítástervező: Pánczél Gergő Világosítók: Balla Dávid, Kis Róbert, Szűcs Gabriella, Tóth István Vizuál: Bontó Richárd, Kardos Zsolt, Nagy Attila, Szilczer András, Zángó Tamás Műszaki vezető: Pánczél Lajos, Magyar Teátrum-díjas Cirkuszszakmai vezető: Graeser József, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Dramaturg: Pál Dániel Levente Rendezőasszisztens: Csicsely Zoltán, Magyar Bronz Érdemkereszttel kitüntetett Rendező: Kristóf Krisztián, Hortobágyi Károly-díjas  

„Legyen szakma a kezedben! „ – A Fővárosi Nagycirkusz művészei nagy sikerrel léptek fel a Kárpát-medencei Technikumok I. Kiválósági Gáláján

„Legyen szakma a kezedben!” címmel első alkalommal rendezték meg a Pesti Vigadóban a Kárpát-medencei Technikumok Kiválósági Gáláját, ahol a leendő szakemberek legjobbjait díjazták. Az ünnepségen a legkiválóbb hazai és határon túli technikumok diákjai és tanárai vehettek át elismeréseket, kiemelkedő tanulmányi és közösségi teljesítményük eredményeképp. A gálán több mint 300 diák és pedagógus vett részt, akiknek ismert személyiségek – köztük sportolók, művészek és közéleti szereplők – adták át a díjakat, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy Magyarország több mint 300 technikumában, mintegy 200 ezer diák tanul. A pályaválasztás előtt állók jelenleg 179 különböző szakma és szakmairány közül választhatnak. Az eseményen Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter közölte: „A szakma biztonságot ad egy gyorsan változó világban, és ebből csak akkor tudunk előnyt kovácsolni, ha ez a biztonság megvan. A szakképzés átalakítása ezt a biztonságérzetet volt hivatott biztosítani és egyben új tudásra való nyitottságot is ad a diákoknak. A szakképzés pedig népszerűvé vált és a vállalatok is felismerték ezt.” A Kárpát-medencei Technikumok I. Kiválósági Gáláján a Fővárosi Nagycirkusz művészei is felléptek.  Bach „Air” című művét Szakál László zongoraművész, a Fővárosi Nagycirkusz zenekarvezetője és Babindák István, zenekarunk klarinétművésze előadásában hallgathatta meg a közönség. Popova Polina és Mryl Erika, a Fővárosi Nagycirkuszban a háború kitörése óta velünk élő és tanuló ukrán artistanövendékek duó handstand vagyis kézegyensúlyozó produkciót adtak elő, szintén nagy sikerrel. A Fővárosi Nagycirkusz társulata ezúton is gratulál a díjazottaknak!

Hatalmas sikere volt a cirkusztörténeti kiállítás megnyitójának Herenden

Ismét feltárult a cirkuszmúzeumi csodaláda! „Cirkuszi elefánt a porcelánmúzeumban” címmel nyílt cirkusztörténeti kiállítás a Herendi Porcelánművészeti Múzeumban. Az egyedülálló, minden szempontból különleges tárlaton a herendi porcelánművészet remekeiből és a magyar cirkuszművészet lélegzetelállító teljesítményeiből láthatnak válogatást az érdeklődők.

Függő vagyok, nem tudok az előadások okozta adrenalin nélkül élni!

SZLAVKOVSZKI ZSOLT gurtni Többszörösen válogatott sportoló, a Baross Imre Artistaképző Akadémia volt hallgatója, légtorna és kézenállásra szakosodott artista, sportedző. 16 éves korától kezdve aktívan lép fel TV műsorokban, koncerteken és show műsorokban, Magyarországon és külföldön is.

A bohócot nem érdekli a dráma, őt a felfedezés mozgatja!

VIRGA TÍMEA bohóc Pályafutását a Békéscsabai Jókai Színházban kezdte, jelenleg a Nemzeti Színház vendégművészeként dolgozik, szerepelt 2023-ban bemutatott Semmelweis című filmeben. 2015 és 2022 között a CommandARTe Társulat művészeti vezetője volt, 2023-ban végzett az artistaképző akadémia bohóc-pantomim szakán. Jelenleg a Budapest Cirkuszművészeti és Kortárstánc Főiskolán tanul bohóc szakon. Számára ez a mesterség nemcsak szakmai fejlődést jelent, hanem életfilozófiát is. A Fővárosi Nagycirkuszban július 20. óta láthatja őt a közönség.