Január 29-én Fedák Antal, Simon Tibor és Simon Árpád artistaművészek unokaöccse látogatott el a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívumba, hogy megossza emlékeit. Antal felajánlásaként 62 darab, különösen értékes filmfelvétellel gazdagodott a múzeum gyűjteménye, melyeket az artista testvérpár készített pályafutása során.
Villáminterjút készítettünk Frank Thierry-vel, a dániai Krone Cirkusz igazgatójával és feleségével Kate Lisby-vel a 16. Budapest Cirkuszfesztiválon, akik a fesztiválműsor mellett a BIAK növendékeinek „Tündérhon” című előadását is megtekintették. A fesztivál produkcióiban a zsánerek merész keveredését, saját cirkuszuk esetében a humor fontosságát, és az interaktív, befogadó előadásmódot emelték ki.
2024. január 11-én, a 15. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál szakmai programjaként, az Európai Cirkusz Szövetség (ECA) és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ nagyszabású nemzetközi konferenciát és kiállítási programot szervezett „Cirkusz, oktatás, örökség – ECA nemzetközi tudományos konferencia” címmel. A különleges eseménysort dokumentáló angol nyelvű tanulmánykötet „Circus, Education, Heritage – ECA International Academic Conference” címmel jelent meg a Színháztudományi Szemle 48. számaként (2025. 01/02).
Donnert Gabi, a neves Donnert cirkuszi dinasztia leszármazottja a 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nemzetközi zsűrijének munkájában képviselte a tradicionális cirkuszt. Hollandiában a Circus Den Haag és The Magical World of Circus igazgatója, melyet családjával közösen tulajdonol és működtet. A cirkuszi dinasztiák fontosságáról, a tradicionális és újcirkusz kapcsolatáról kérdeztük a fesztivál egyik szünetében.
A 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon a Tudományos tár vendégeként köszönthettük Anja Martenst és Cor Martenst. A cirkusz iránt elkötelezett holland házaspár nemcsak a fesztivál műsorait tekintette meg, hanem a fesztivál hivatalos szakmai programján, a Cirkuszi esélyteremtés Közép-Európában – Nemzetközi V4 konferencián is részt vett. A cirkuszbarátok a hollandiai Aarle-Rixtelből érkeztek, és ismét értékes adományokat hoztak a cirkuszmúzeum gyűjteményébe. A konferencia zárását követően, új kiállításunk megnyitóján beszélgettünk velük.
Azt, amit az év többi napján is: egymásra figyelést, egyensúlyt és harmóniát. A manézs – vagy porond –, ez a 13 méter átmérőjű kör folyamatosan üzeni a világnak, felemelt mutatóujjal: csak csapatban, csak egymásra figyelve, csak mérhetetlen türelemmel és kitartással valósítható meg – de igenis megvalósítható – a lehetetlennek tűnő is. Emberi erővel, akarattal, szárnyaló álmok kitűzésével és hajlíthatatlan eltökéltséggel.
A 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nemcsak előadások és versenyprogramok helyszíne volt, hanem találkozási pont a cirkusz nemzetközi közössége számára. A fesztivál vendégei a legkülönfélébb szerepkörökből érkeztek: cirkusztörténészek, rendezők, múzeumalapítók és művészek. Vendégeink a cirkusz társadalmi szerepéről, az esélyteremtés és befogadás kérdéseiről, valamint a hagyomány és megújulás kapcsolatáról osztották meg gondolataikat. Az alábbi válogatás ezen beszélgetésekbe nyújt betekintést.
Véget ért a XVI. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál, de az élmények és az emlékek velünk maradnak. Az elmúlt hetekben rengeteg szívből jövő visszajelzést kaptunk, amelyek újra és újra megerősítenek bennünket abban, hogy a cirkusz valóban közös nyelv, amely összeköt. Ebben a válogatásban a fesztivált értékelő nemzetközi szakmai zsűri tagjainak gondolatait osztjuk meg, bepillantást engedve abba, miként látták ők ezt a különleges találkozást.
Brigitte Scherrer megkerülhetetlen alakja a cirkuszi világnak. Pályáját artistaként kezdte, jelenleg pedig a kortárs cirkusz éllovásának számító Cirque du Soleil senior casting tanácsadója. Karrierje során artistaművészek ezreivel dolgozott már együtt, a porondon és azon kívül. Fő profilja a tehetségek felkutatása, a 16. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon azonban zsűritagként találkozhattunk vele, a fesztivál konferenciáján pedig az esélyegyenlőség témakörében adott elő. A Red Show szünetében, többek között a Cirque du Soleil és a magyar cirkuszi intézmények közötti együttműködésről, a műfaj megújulásáról, a kockázat és etika kérdéséről, valamint a diverzitás és hozzáférhetőség szerepéről kérdeztük.
A Fővárosi Nagycirkusz előtt álló 137 éves, üzemképes mozdony 1889-ben állt forgalomba, ugyanabban az évben, amikor a Fővárosi Nagycirkusz épületelőzményének számító Wulff Cirkusz megnyitotta kapuit a városligeti Állatkert területén. Cirkuszműsort tehát már láthatott a városligeti közönség – de vajon cirkusztársulat utazhatott-e a mozdony által húzott szerelvényen?
