Joseph Bouglione Franciaország egyik leghíresebb cirkuszdinasztiájának hatodik generációs tagja, a párizsi Cirque d’Hiver művészeti vezetője. Édesapja, Emilien Bouglione lovasmester (maître écuyer) és a Cirque d’Hiver igazgatója volt, édesanyja, Christiane Bouglione pedig artistaművész. Joseph szó szerint a cirkuszban nőtt fel: az iskolai szünetekben részt vett a családi cirkusz turnéiban, bármerre is utaztak, szerte a világon.

Tizenkét évesen kezdte meg komoly szakmai képzését a cirkuszművészet alapdiszciplínáiban: zsonglőrködést, akrobatikát, lovaglást és zenét (zongora, trombita) tanult. Hamarosan a cirkuszi porondra is beléphetett, előbb segédként, majd akrobataként, később idomított pónikkal bemutatott lovas számmal lépett fel. Tizenhat éves korában alkotta meg saját drótkötélszámát, amely hamar ismertté tette a nevét. Számát először a Bouglione család turnéin mutatta be, majd világszerte, különböző cirkuszokban és varietékben, többek között tizenöt évadon át a németországi Circus Roncalli műsoraiban.

1984-ben Jack Lang francia kulturális miniszter fogadta, és a legjobb francia cirkuszművészeknek járó Grand Prix National du Cirque díjjal tüntették ki. 1985-ben és 1996-ban a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon is fellépett. 1999-ben átvette a párizsi Cirque d’Hiver produkcióinak irányítását: a Salto volt az első műsor, amelynek művészeti vezetőjeként dolgozott, melyet számos további nagy sikerű produkció követett, többek között a Piste, a Trapèze és a Le Cirque, mely a Cirque d’Hiver alapításának 150. évfordulóját ünnepelte. Világszerte több mint száz produkció fűződik a nevéhez, melyek közül húsz előadást rendezett a patinás párizsi cirkuszban.

Joseph Bouglione 2003-ban a francia Nemzeti Érdemrend lovagja (Chevalier de l’Ordre National du Mérite) lett, 2019-ben Stéphanie monacói hercegnőtől a Fédération Mondiale du Cirque által adományozott „Világ Cirkuszművészetének Nagykövete” elismerést vehette át.

Rengeteg tapasztalata, kimeríthetetlen energiája és az újdonságok iránti folyamatos keresése és szenvedélye miatt ma a kortárs cirkuszművészet egyik meghatározó karaktereként tartják számon, aki igazi összművészeti alkotóként gondolkodik: az előadások rendezéséért, a fény- és hangtervezésért, a zene és jelmezek megálmodásáért, a zenekar irányításáért és az artisták kiválasztásáért egyaránt felel.