2025. november 27-én zárult az a múzeumi mintaprojekt, amelyben a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívummal együtt öt magyar múzeum vett részt, és amely a lakóhelyüket kényszerűen elhagyó ukrajnai menekültek szellemi örökségének védelmét szolgálta. A projektben résztvevő kulturális intézmények közvetlenül fordultak a környezetükben élő ukrajnai közösségekhez. Együttműködéseik révén olyan programsorozatok születtek, amely az ukrán kulturális hagyományok megőrzését, továbbélését és újraértelmezését célozták, múzeumi eszközökkel – mint a 2025. május 17-én a Fővárosi Nagycirkuszban bemutatott ReDance Ukraine táncest.
A nemzetközi zárókonferenciát a projekt magyarországi koordinátora, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ szervezte. A csoportképen együtt láthatóak a MOKK szakmai munkatársai, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság munkatársai, a mintaprojektben résztvevő miskolci Herman Ottó Múzeum, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum – Sóstói Múzeumfalu, az Óbudai Múzeum, a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum képviselői, a nemzetközi projektpartnerek, hazai és külföldi vendégek.
A múzeumi mintaprojektek az UNESCO támogatásával jöttek létre. Örömmel üdvözölhettük a zárókonferencia vendégeként Ernesto Ottonét, az UNESCO kulturális ügyekért felelős főigazgató-helyettesét, aki kiemelte a szervezet szellemi örökség védelmében kifejtett aktivitását a fegyveres konfliktusokkal sújtott területeken. A képen balról Nagy Magdolna igazgató (MOKK), Dr. Soós Gábor főtitkár (UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság) és Csonka-Takács Eszter igazgató (Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság) tapssal köszönti a vendéget.
Az öt hazai múzeum mintaprojekt egy-egy UNESCO listán szereplő ukrajnai szellemi kulturális örökségelemet dolgozott fel. Az Óbudai Múzeum „Nyomhagyó” projektje a hagyományos ukrajnai népművészeti motívumok kortárs újraértelmezését segítette. A képen látható mintát a résztvevők saját maguk által készített nyomódúcokkal nyomtatták: a búzamezőkkel hazájuk békebeli korszakát ábrázolták – más mintákkal pedig a háborús helyzetre reflektáltak. A miskolci Herman Ottó Múzeum projektje a koboz zenei hagyományához és örökséghez (népzene, népdal), a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum projektje a húsvéti vallási néphagyományokhoz (pl. pysanka tojásfestés), míg a nyíregyházi Jósa András Múzeum – Sóstói Múzeumfalu projektje a hagyományos ukrán gasztronómiához (pl. borscs leves készítés) kapcsolódott.
A Nemzeti Cirkuszművészeti Központ – Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum projektjében 18 cirkuszi táncos főiskolai hallgató és a Svitlana Momot táncművész vezette harkivi Old Circus School artistanövendékei vettek részt. A többhónapos intenzív projektmunka alatt több hagyományos ukrán (pl. serben, árkán, hopák, szlobozsanszka) és magyar néptáncot (pl. szatmári, dunántúli, moldvai) ismertek és tanultak meg. Hulnara Savenko táncművész vezetésével az Emir Jelal ve Haytarma hagyományos krími tatár táncot is elsajátították. A cirkuszi mintaprojekt zárásaként a fiatalok a Fővárosi Nagycirkuszban megrendezett ReDance Ukraine táncesten mutatták be formabontó csoportos és egyéni koreográfiáikat, majd a közönséggel közös táncházzal zárták a mintaprojektet.
A zárókonferencián a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ – Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum vezetője, Joó Emese (jobb oldalon) mutatta be a ReDance Ukraine projektet, Knobloch Ilona néptáncpedagógus (bal oldalon) és Farkas Kámea táncművész közreműködésével. A projekt fontosabb elemeit bemutató módszertani film levetítése után a táncpedagógus szakemberek azt a folyamatot vázolták, amelyben a táncház-módszer, a néptáncpedagógia és a kortárstánc kreatív egymásrahatásából 2025. május 17-ére a fiatalokkal közösen létrehozták a hagyományokat újragondoló ReDance Ukraine táncestet, majd az estét lezáró interkulturális közösségi táncházat.
A hazai projektbemutatókat nemzetközi kitekintések követték. A szlovákiai “To Get Together” projektet mutatta be Martina Wilsch (2. sorban jobb oldalon), aki a Szlovák Tudományos Akadémia Etnológiai és Szociálantropológiai Intézetéből érkezett. A Romániába érkező ukrajnai menekültek helyzetéről Ioana Repciuc Baskerville (első sor jobbról második), a iași Román Akadémia Néprajzi Tanszékének munkatársától és Olena Zinkevych (első sorban jobbról első), a Jezsuita Menekültügyi Szolgálat (JRS) Romániai ukrán csapatának vezetőjétől tájékozódhattunk.
Délután került sor Kajári Gabi vezetésével a kerekasztal beszélgetésre, ahol a mintaprojektben résztvevő múzeumi kollégák és együttműködő partnereik a megvalósítás legkedvesebb eredményeit és váratlan nehézségeit osztották meg egymással, majd felvetették egy jövőbeli hasonló projekt esetében a múzeumok közötti együttműködés fontosságát is.
A nemzetközi konferenciát élő projekt-bemutatók színesítették. A konferencia nyitásakor és zárásakor Mihajlo Vihula gitárművész hangszerrel kísért ukrajnai népdalait hallhattuk.
A konferenciát klasszikus, hagyományos és formabontó ukrajnai táncprodukciók zárták. Először Anastaziia Ivanova táncművész balettelőadásában gyönyörködhettünk, majd a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ – Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum mintaprojektjében résztvevő táncosok léptek fel. Két cirkuszi táncos főiskolai hallgató, Mariia Kuriacha és Anna Sharovenko a maga által koreografált, hagyományos ukrán táncelemeket ötvöző számot adott elő, majd Dolha Yelyzavetával és Veronika Krukovskával kiegészülve Hulnara Savenko „Tövisvirágok szvit” című produkcióját mutatták be a közönségnek.
A múzeumi mintaprojektek felhívták a szakemberek figyelmét a folytonosság szükségességére, valamint arra, hogy az ukrán résztvevők számára a saját szellemi kulturális örökségükkel való megismerkedés hozzájárul saját kultúrájuk megőrzéséhez, identitásuk megerősítéséhez – de csak akkor válik valóban eredményessé, ha a felkínált lehetőségeket a résztvevők a legnagyobb felhatalmazással és bizalommal valósíthatják meg. A mintaprojektek résztvevői az együttműködés során kölcsönösen megtapasztalták a kulturális sokszínűséget, és saját élményként élték át egymás kultúráját. Eredményeink inspirációkét szolgálhatnak más muzeális intézmények számára, akik szeretnének a környezetükben élő menekültekkel foglalkozni, számukra felemelő önkifejezési lehetőségeket biztosítani.
A fényképeket Bánáti Balázs és Urbán Ádám készítette.
Kerülő Tünde muzeológus
Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum