2026. október 23-án ünnepeljük az ’56-os forradalom 70. évfordulóját. Az akkori eseményeket sokan ismerik – de vajon hogyan élték meg ezt az időszakot az artistaművészek, mi történt a Fővárosi Nagycirkuszban?
1956 tavaszán, a Busch Cirkusz vendégjátékát követően nagy volt a sürgés-forgás a Fővárosi Nagycirkuszban: folyt az épület külső-belső tatarozása, rendbehozása. Ekkor merült fel annak gondolata is, hogy az 1889-ben megnyitott épület elavulttá vált, új cirkuszra lenne szükség. Erről Barton Nándor, a cirkusz akkori igazgatója jelentetett meg cikket a Porond folyóirat 1956. márciusi számában „Korszerűsítjük a Fővárosi Nagycirkuszt” címmel.
A készülődés nem volt véletlen: „Emlékezetes művészi artista esemény színhelye lesz a városligeti aréna: a Szovjet Állami Cirkusz érkezik Budapestre kéthónapos vendégszereplésre. Április 1-én rendezik az ünnepi díszbemutatót és ettől kezdve május 31-ig – hétfő kivételével – naponta két előadáson lépnek a közönség elé a kitűnő szovjet artisták” – számolt be a Magyar Nemzet 1956. március 22-én. Az 1950-es években a magyar-szovjet kultúrkapcsolatok jegyében rendszeresen jöttek szovjet társulatok vendégszereplésre, „cserébe” magyar artistaművészek indultak a Szovjetunióba, ezúttal Leningrádba. Az ún. „baráti államokból” is érkeztek artisták hazánkba: a csehszlovák állami cirkusz, a Cirk Praha április 14-én tartotta premierjét Cegléden, míg a lengyel állami cirkusz, a Cirk Gdansk április 15-én mutatkozott be Jászberényben. Mindkét cirkusz október közepéig tervezte a magyarországi turnét. Megindult a magyar-jugoszláv artistacsere is, melynek első lépéseként három jugoszláv artistát üdvözölhettünk hazánkban.
Eközben turnéra indult az Országos Cirkuszvállalat Ifjúsági Cirkusza is, a társulat ezúttal az Állami Artistaképző Iskola növendékeiből állt, akik 18 produkcióval járták az országot. Az iskola 1950-ben jött létre, és 1956-ban bocsátotta szárnyra első végzett diákjait. Az Ifjúsági Cirkusz műsorának címe „4 ritmus” lett, ahogy azt a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található plakát is hirdeti. Mellette a Somogyi Néplap tudósítása: az Ifjúsági Cirkusz társulatának tagjai szovjet artistaművészekkel találkoztak. (1956. augusztus 15.)
Mozgalmas nyári szezon
1956 júniusától nemzetközi műsorral: francia, román, csehszlovák, német és dán artistákkal várta közönségét a Fővárosi Nagycirkusz. „A cirkusz csillagai” című műsorban porondra lépett a párizsi Medrano Cirkusz tigrisidomárja is, ami azért megemlítendő, mert a Medrano Cirkusznak később még fontos szerep jutott. „Meg kell vallanunk, hogy borsódzott a hátunk, amíg a párizsi Medrano Cirkusz művészét, E. Quartinót figyeltük hat bengáliai királytigris társaságában. Az imponáló megjelenésű Cézár, Néró, Daisy és a többiek azonban jól nevelt, nagy cirmosoknak bizonyultak” – számolt be az előadásról az Esti Budapest 1956. június 21-én. A tigrisek mellett látható volt Pepi Löfler zenebohóc, a Trio Marc Onis légtornászcsoport, a két Lupi hordóugró száma, a 3 Jaru, Ernesto egyensúlyozóművész, Leni és Nuse légtornászok, valamint N. Krateyl 8 arab telivérrel. De magyar artisták is szerepet kaptak: a nevetésért a Fernando-Boros-Sugár bohóctrió felelt, a Sáfrány-gyerekek egykerekűn mutattak be trükköket, és nagy sikert aratott a Hortobágyi ugródeszkacsoport. A két színes képen balra a Quartino tigriseit, mellette az augusztusi műsort hirdető plakát látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből.
Egy magyar társulat Párizsban
1956 nevezetes év volt, mivel ekkor indulhattak ismét először nyugat-európai turnéra magyar artisták. A párizsi Medrano Cirkuszba egy egész magyar társulat érkezett vendégszereplésre szeptemberben, műsorukról elismerően számolt be a francia sajtó: „Artistáink megfeleltek a várakozásnak. Estéről estére megérdemelt sikert aratnak, sikerüket a sajtó dicsérő cikkei is fémjelzik. Az Humanité egy hét leforgása alatt három cikkben foglalkozott a magyar cirkusszal. A lap a jellegzetes magyar cirkuszkülönlegességként értékelt Szabó ugrócsoportot és a ’6 Bíró’ látványos ikáriai játékait emeli ki. A Lettres Francaises-ben Tristan Rémy ugyancsak azokat a számokat emeli ki, amelyek magyar specialitást képviselnek, így például az ugrószámokat. A Figaro és a Combatis elismeréssel ír a porond magyar mestereiről – írta a Szabad Nép tudósítója 1956. szeptember 28-án.
Ugyanakkor a turné nem indult zökkenőmentesen, ugyanis először a társulat oroszlánidomárjának állampolgárságát kellett rendezni, hogy magyar útlevelet kaphasson. Ezután derült ki, hogy az osztrák vasutak nem vállalják a vasúti kocsiszabványnál magasabb oroszlánketrecek szállítását. Az Arlberg-expressz sok alagúton haladt át, és az alagútba nem fért volna az állatok vagonja. A társulatot egyébként az utolsó percben küldték ki Franciaországba: az artisták délelőtt érkeztek meg és este már fel is kellett lépniük, jórészt próba nélkül. Szokatlan körülmények között, idegen helyen, teljesen gyakorlatlan francia segédszemélyzettel, fárasztó utazás után léptek porondra az igényes közönség előtt, de derekasan helytálltak. A képeken a műsorfüzet néhány oldala látható.
A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményében található műsorfüzet szerint fellépő magyar artistaművészek: 2 Cziáki – excentrikus ikerpár; 3 Peter – légtornászcsoport; 2 Kerekes – feszesdrótszám; 2 Binder – dupla perzs-szám; 2 Clarton – akrobatikus szám; 6 Bíró – ikáriai játékok; 3 Szögi – motoros akrobatikus szám; Wágner Károly hat oroszlánnal; 5 Lunász – légtornászcsoport; 3 Székely – erőemelőszám; Gazdag Géza – zsonglőr; Antalek csoport – hangszeres egyensúlyozószám; 6 Szabó – ugródeszkacsoport; Deddy és Fernando – bohócok. A társulat cigányzenekara „Egy este Budapesten” címmel adott elő zenés műsorszámot Déri Tibor vezényletével.
A bal oldali képen a magyar társulat előadásának műsorfüzete látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből. Mellette a jótékonysági est műsorlapja. (Forrás: lamalleapapa.com)
Betegyük az összes fellépő fotóját?
A társulat október 25-ig játszott volna Párizsban, de a teltházas előadások akkora sikert arattak, hogy két héttel meghosszabbították a társulat szerződését. Így az október 23-i események idején is külföldön tartózkodtak artistáink. A párizsiak, hogy kifejezzék szolidaritásukat a magyar áldozatok iránt, november 6-án gálaműsort rendeztek: a magyar zsonglőrök, akrobaták, zenészek és bohócok lerövidítették műsorszámukat, hogy helyet adjanak számos francia művésznek, akik önkéntesen jelentkeztek a jótékonysági estre. A szünet után bankjegy- és érmezápor hullott a manézsba, ahol a magyar zászlók és a vöröskereszt emblémája volt látható. A gálán 2 millió frankot gyűjtöttek össze, amelyet a Francia Vöröskereszten keresztül a magyar lakosság megsegítésére ajánlottak fel. „Jacqueline Joubert és Mr. Marcellie előadása előtt a közönség megindító hangulatban buzdította a magyar vörös csillag nélküli zászlót és francia zászlót lengető magyar társulatot. A ’Marseillaise’-t és a magyar himnuszt az egész terem állva tapsolva és kiáltásokkal fogadta: Éljen Magyarország! Éljen a szabadság!” – adott hírt az eseményről az AFP francia hírügynökség.
A Fővárosi Nagycirkusz bezárja kapuit
Eközben a Fővárosi Nagycirkuszban szüneteltek az előadások. Októberben tartották a kínai vendégtársulat műsorának premierjét, amit a korabeli Filmhíradó is bemutatott. Október 17-én még humoros karikatúra jelent meg az előadásról az Esti Budapest hasábjain, október 24. után azonban már nem találunk több hirdetést, programot az újságokban. A cirkusz bezárta kapuit egy időre: „A Fővárosi Nagycirkusz egyelőre nem játszik, további műsorán most dolgozunk. Artistáink közül sokan vendégszerepelnek Nyugat-Európában. Igazgatónk most utazott Berlinbe további szerződések kötésére, művészeti instruktorunk Brüsszelbe, a Cyrk Royalban vendégszereplő artistáinkhoz. Onnan ő is Berlinbe utazik az említett céllal” – adta hírül az Országos Cirkuszvállalat a Népakarat hasábjain 1956. december 24-én. Más forrás szerint a szünet oka a szénhiány volt, nem tudták a cirkusz épületét fűteni: „A Fővárosi Nagycirkusz téli fűtőberendezése sértetlen, de a szénhiány miatt előadásainkat egyelőre nem tudjuk megkezdeni. A Fővárosi Nagycirkusz valószínűleg csak májusban nyitja meg kapuit” – nyilatkozta Barton Nándor, a vállalat igazgatója. A Fővárosi Nagycirkusz és a Budapest és Kamara Varieték elmaradt előadásainak jegyeit később elszámolták, ezt 1957. január 5-ig lehetett igényelni (Népakarat, 1956. december 21.).
Bal oldalon az októberi műsor plakátja látható a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből, mellette az Esti Budapestben megjelent karikatúra.
A forradalom eseményei az Állami Artistaképző Iskola életére is hatással voltak. Speirs Panni, az intézmény egykori növendéke, aki az Ifjúsági Cirkusz műsorában is fellépett, „Az artista iskola első évei a kommunista rendszerben – Hogyan lettem artistaművész?” című könyvében felidézi, hogy a forradalom kitörését követően megszakadt az oktatás, és több növendék külföldre távozott. Így az iskola 1957-ben már megfogyatkozott létszámmal folytatta működését.
De az élet tehát ment tovább… Magyar artisták felléptek hazánkban és külföldön is, és folyamatosan gyakoroltak. Decemberben (más források szerint novemberben) például Varsóban nemzetközi artistaversenyt rendeztek, ahol a 2 Simon légtornászszám ezüstérmet, a Picard lovascsoport vezetője, Picard József bronzérmet kapott. (Később erről a Pesti Műsor külön említést tett, mivel a díjazottak felléptek a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi műsorában.) A Népakarat arról számolt be, hogy 83 budapesti filmszínház tartott előadásokat, szilveszterkor pedig a vetítések mellett színészek és artisták is felléptek a mozikban. Ez nem volt szokatlan akkoriban, hiszen 1949 óta működött a „Mozivarieté” intézménye, mellyel több munkalehetőséget kívántak biztosítani a magyar artistáknak. A mozinézők feláras jegyért rövid artistaműsorokat tekinthettek meg a filmek között.
Hazatért az a 40 fős társulat is, mely Párizsban vendégszerepelt. Franciaország után megjárták Spanyolországot, Belgiumot és néhányan, akik aránylag könnyen mozgatható felszereléssel dolgoztak, továbbmentek Hollandiába is.
„Ébred téli álmából a cirkusz”
1957 elején lassan újraindult a cirkuszi élet. Az Országos Cirkuszvállalat „Nevessen újra velünk” címmel varietéműsort indított, a társulat február 16-tól járta az országot. A fellépők között volt a 2 Deák excentrikus táncosok, a kártyatrükköket bemutató 2 Danielli, Liton zsonglőr, valamint Boros és Stefi, a korszak közkedvelt bohócai.
A Hungária úti művésztelepen is készülődtek a szezonra, több állatot is itt szállásoltak el, például Szegedi Gábor 9 berber oroszlánját, Wágner Károly 6 oroszlánját. De a művésztelep lakója volt Kristóf István elefántja, Aida is, aki 1954-ben igazi filmsztárrá vált Latabár Kálmán partnereként a „Fel a fejjel” című filmben. A korabeli sajtó külön cikkben számolt be Aida új „kalapjáról”. A képeken a szezonra készülő cirkuszi állatok láthatók a korabeli sajtóban (Népakarat, 1957. március 2. és március 22.)
Megkezdődött a külföldi vendégszereplések előkészítése Jugoszláviába, Svédországba, Szovjetunióba és Bulgáriába. Tavasszal 4, országosan turnézó utazócirkuszt kívántak elindítani: az Alföldi Cirkuszt, a Budapesti Nagycirkuszt, az Ifjúsági Cirkuszt és a Vidám Cirkuszt. A Budapest Nagycirkusz április 24-én tartotta premierjét Salgótarjánban, a műsorban fellépett Szegedi és hét berber oroszlán, a 3 Alfa nyújtótornász csoport, Szőke Éva műlovarnő, és Martini, az élő ágyúgolyó, aki tíz év kemény gyakorlás után először szerepelt a nagyközönség előtt. A Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből, Speirs Panni Az artista iskola első évei a kommunista rendszerben – Hogyan lettem artistaművész?” című könyvéből származó két fotón bal oldalon a 2 Bor perzs-száma látható a bolgár turnén, mellette az Ifjúsági Cirkusz „4 ritmus” című műsorának fellépői láthatók 1957-ben.
A Fővárosi Nagycirkusz megnyitóját először májusra tervezték, végül már március 21-én elkezdődtek a műsorok. A próbákról több képet is közöltek az újságok. A megnyitóműsor fellépői: ZSILÁK – lengő akrobaták; 2 CZIÁKI – humoros akrobaták; 2 DODIS – játék a babával; 2 HERGOTTI – légtornász; BOHÓCOK – Dundi, Fernando és Krézli; 2 CARLOS – kézegyensúlyozók; 3 GALIC – liliputi akrobaták; HUMOROS lószám; SZEGEDI a 7 oroszlánnal; GAZDAG – villámzsonglőr; 2 MIKÓ a magas bambuszon; PIFKÓ, bokszoló kutyákkal; 2 SIMON légtornászok; 8 PICARD – lovascsoport.
A bal oldali képen a 2 Carlos gyakorol a Fővárosi Nagycirkusz új műsorára (Népszabadság, 1957. március 29.). Jobb oldalon a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteményéből származó korabeli plakát látható a Budapest Nagycirkusz sztárjával, Capten Bunte-val és csimpánzaival.
Az 1956-os forradalom és az azt követő hónapok a magyar cirkuszművészet életében is változásokat hoztak. Miközben a Fővárosi Nagycirkusz egy időre bezárta kapuit, a külföldön vendégszereplő magyar artisták nemcsak művészetükkel képviselték hazánkat, hanem a magyar nép iránti nemzetközi szolidaritás megnyilvánulásainak is részesei lehettek. A nehézségek ellenére a cirkuszi élet nem állt meg: az artisták tovább dolgoztak, új produkciók születtek, és 1957 tavaszán ismét benépesült a Fővárosi Nagycirkusz porondja.
Főfotó: Két oldal a párizsi Medrano Cirkusz 1956-os műsorfüzetéből, magyar artistaművészek vendégszerepléséről. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
Szonday Szandra muzeológus