Különösen értékes, most először látható filmfelvételekkel gazdagodott a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum gyűjteménye: Simon Tibor és Simon Árpád artista mindennapjait megörökítő, összesen 62 felvételt unokaöccsük, Fedák Antal ajánlotta fel a múzeumnak. A digitalizált anyagból ezúttal három emlékezetes részletet is bemutatunk, amelyek különösen érzékletesen idézik fel a testvérpár artistaéletét.
Fedák Antallal január végén találkoztak múzeumunk munkatársai, Joó Emese és Szonday Szandra. A Simon testvérek pályafutásáról és a hagyaték átvételének körülményeiről korábbi cikkünkben számoltunk be részletesen. Az alkalomra a személyes emlékek mellett Antal egy valódi kincseket rejtő pendrive-val érkezett, amely 62 filmfelvételt tartalmazott digitalizált formában. Ezek közül választottunk ki 3 filmrészletet, melyekhez a gyors publikálás érdekében ideiglenes aláfestő zene került, amely hangulatában és korszakában illeszkedik a felvételekhez. Időközben Lakner Gábor kottatáros munkatársunk felkutatta a produkciókhoz kapcsolódó eredeti kottákat és zeneműveket; ezek hamarosan a cirkuszi zenekar előadásában is megszólalnak, és a felvételeket autentikus zenei kísérettel együtt is közzétesszük.
A Simon testvérek szenvedélyesen filmeztek, filmfelvevő készülékük mindenhová elkísérte őket. A japán gyártmányú ELMO Zoom 8-TL kamera az 1960-70-es évek fordulóján a korszak modern amatőr kamerái közé tartozott. Standard 8 mm-es filmszalagra rögzített képet, elemmel működő motor hajtotta. Fixen beépített zoomobjektívvel, beépített fénymérővel, masszív fémházzal és jellegzetes pisztolymarkolattal rendelkezett. A kép élességét kézzel lehetett állítani, azonban ez a kamera még nem rögzített hangot. Az operatőr szerepét hol a testvérek, hol feleségeik töltötték be.
A kamera nagy segítség volt a fellépések és gyakorlások során, általa rögzíteni, követni tudták a próbafolyamatot. A filmanyag Tibor egyetlen súlyos balesetének előzményeit is megőrizte: egy japán próbán történt zuhanás előtti pillanatokat. A világhírű produkciónak ugyanis lélektani eleme volt, hogy mindenfajta biztosítás (háló, kötél) használata nélkül kápráztatta el a közönséget. Egyes fellépéseket különleges nézőpontból, a kupolából vagy a zenekari emelvényről filmeztek le.
A filmek megőrizték, milyen sokféle körülmény között léptek fel az artisták. Például Japánban – klasszikus cirkuszépületek, sátrak híján – többnyire hatalmas sportcsarnokokban állították fel a porondot. Az itt látható, 1968-ban készült filmen jól látszik, hogy a sportcsarnokban nem voltak ideálisak a körülmények: Tibor kopftrapézát nem tudták a porond fölé, középre rögzíteni, így az artistaművész a porondot körbeölelő emelvény, piszni mellől emelkedett a magasba, és produkciója közben gyakran a közönség feje felett lengett körbe, miközben fejen állva egyensúlyozott a trapézon.
Egy másik különleges filmfelvétel az új-zélandi turné alkalmával, egy filmforgatáson készült Christchurchben az 1960-as években. A filmen az látszik, ahogy Simon Árpád feleségével együtt akrobatikus mutatványokat hajt végre egy építkezésen, egy hatalmas irodaház tetején: Árpád előbb felesége fején egyensúlyoz fejenállásban, majd kézen állva emelkedik a magasba, miközben felesége karjaival tartja meg. Később Tibor is feltűnik, ahogy a tetőről kinyúló csöveken ún. hátsó mérleget mutat be a szédítő mélység fölött.
Az artista család azonban nemcsak fellépéseiket és próbáikat örökítette meg, hanem utazásaikat és hétköznapjaikat is. A felvételeken láthatjuk őket a Copacabanán strandolni, a Rio de Janeiró-i Megváltó Krisztus-szobornál, vagy éppen japán szumóbajnokokkal együtt hajózni. A felvételeken sok artista kolléga is feltűnik – többek közt a fiatal Somló Tamás is látható egy pillanatra az alábbi filmen.
A gazdag filmes hagyaték így betekintést nyújt egy artista család életébe, annak legszebb és legnehezebb pillanataiba egyaránt. Képet ad a korabeli utazási körülményekről, fellépőhelyekről, ünnepi és hétköznapi eseményekről. Az értékes filmes hagyaték hozzájárul ahhoz, hogy teljesebben mutathassuk be két kivételes artistaművész életútját és egy meghatározó cirkusztörténeti korszak mindennapjait. Köszönjük!
Szonday Szandra, muzeológus
Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum
A főképen Simon Tibor kopftrapéz száma és az Arpadis Trio: Horváth Mária, Simon Árpád és Simon Tibor az 1950-es években. Forrás: Magyar Cirkuszművészeti Múzeum, Könyvtár és Archívum